VISSZA A KIE-NEK?

PÁRATLAN OLDAL - LXV. évfolyam, 3. szám, 2021. január 22.

A hírek szerint visszaadják a református egyháznak a SZFE egykori otthonát, az Ódry Színpadot is magában foglaló Vas utca 2/C épületet. A szóhasználat jogos, az épület eredetileg csakugyan egy református ifjúsági szervezet, a Keresztény Ifjak Egyesülete (KIE) székházának épült, s itt kapott helyet a protestáns helyőrségi templom is.

A történet a tizenkilencedik században kezdődött. A Krisztust követő fiatalok (YMCA) Angliában 1844-ben indult mozgalmának magyarországi szervezetét 1883-ban alapította meg egy Szabó Aladár nevű teológus a Skót Misszió szellemi hatására. A magyar fiatalok eleinte a reformátusok Kálvin téri és az evangélikusok Deák téri épületeiben találkoztak, később a református és az evangélikus ág különvált. A református ág 1930-ban költözött be a Horánszky utca 26. alatt található székházba. A KIE fontosnak tartotta a fiatalság erkölcsi nevelése mellett fizikai edzését is, ezen az alapon ápolt szoros kapcsolatot a cserkészmozgalommal. Az első magyarországi cserkészcsapat 1910-ben alakult meg a református vonal támogatásával.

Később kezdtek az új székház építéséhez, ez 1943-ban készült el a Vas utcában. Az épület részét képező helyőrségi templomot is ebben az évben avatta fel Ravasz László református püspök. A KIE-t 1950-ben oszlatták fel, a szervezet 1991-ben alakult újra, és működik azóta is az eredeti székházban, az azóta alapított Károli Gáspár Református Egyetemhez tartozó Horánszky utcai épületben. A KIE tevékenységének fontosságához nem fér kétség, hasznos programokat szervez fiataloknak, idén nyáron például tábort a festői fekvésű Huszárokelőpusztán.

A Vas utcai épületet a szervezet feloszlatásával egy időben, 1950-ben államosították, ekkor kamaraszínházzá építették át. 1959-től működik benne az Ódry Színpad. Ez nemcsak emlékezetes színházi előadásoknak volt a színhelye, hanem 2020 őszén a SZFE hallgatóinak a képzés önállóságáért vívott harcának is. Ha létezik olyan, hogy a hely szelleme, akkor a Vas utcában az a művészi és állampolgári függetlenségért vívott harc szelleme is egyben.

A SZFE intézményének területi szétdarabolása nemcsak a hallgatói csoportokat különíti el egymástól, hanem a képzés eredeti színhelyét is megközelíthetetlenné teszi mind a művészképzősök, mind a színházat látogatók számára. Azzal, hogy a református egyháznak visszaadnak egy eredetileg az ő tulajdonukba tartozó épületet, egy több mint hatvanéves hagyományt szakítanak meg egy hétévesnek a kedvéért.

Az eljárás jellemzésére legjobban a jobboldali véleményformálók által sokszor idézett Carl Schmitt gondolata illik a legalitás és a legitimitás különbségéről. Az épület visszaadása az eredeti tulajdonosának törvényes, legális aktus, legföljebb az időpont tűnik kicsit különösnek. A KIE elhelyezése megoldható lenne más egyházi ingatlanokban is, például a kormánytól nemrégiben megkapott, jelenleg üresen álló Királyi Zálogház Lónyay utcai hatalmas épületében.

A fiataloktól elvenni egy sok emléket hordozó közösségi teret, a főváros lakosságától pedig egy színházat – nem legitim, nem jogos döntés. Az 1950-es államosítás erőszakos cselekedet volt az akkori állam részéről. A mostani visszaadás egy jogtalanságot kíván egy másik jogtalansággal jóvá tenni. Nem fog sikerülni.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 11. szám, 2024. március 14.
Élet és Irodalom 2024