Még a sorrendet se

A hétfő este utolsó „közszolgálati” híre, igyekszem szó szerint idézni, így szólt: „a palament elnöke figyelmeztette a jobbikos Jakab Pétert, aki egy zsák krumplival rohangált az ülésteremben”. Igazából a hírnek se előzménye, se korrekt eseménytörténete nem volt, csak annyi, hogy Jakab krumplival rohangált. Hogy ezt ki fogalmazta, nem tudni, gondolom, valaki, akinek az a munkája, hogy az elé rakott anyagból lehetőség szerint olyan információt gyártson, ami egyszerre torz, félrevezető és nélkülözi a lényeget. Ezt az embert, aki nyilván jól meghúzódik a szerkesztőségi falak között, és csak akkor látni, amikor megéhezik, és a büfében bekap valamit, ennél valamivel jobb időkben hírszerkesztőnek nevezték. Aznapi feladata többek között nyilván az lett volna, hogy megfogalmazzon egy nem túl bonyolult parlamenti eseményt: a néhány nappal korábbi választásokon olcsó krumplival kampányoló kormánypárti akciót az ellenzék egyik vezetője azzal minősítette, hogy egy zsák krumplit tett az így kampányoló Fidesz elnökének asztalára. Az elnök történetesen a magyar kormányfő.

Nem lett volna természetesen semmilyen futkorászás, ha a képviselő ezt megtehette volna, de nem tehette meg, mert a különben egykedvűen ücsörgő pártelnök védelmére kelt a fürge Kocsis Máté, az ilyen esetekben mindig ugrásra kész Balla György frakcióigazgató, a meglepetés hatása alatt még csak tápászkodó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint a miniszterelnök segítségére siető Kövér házelnök. Elgondolni is rossz, a magyar demokratikus berendezkedés mekkora sérelmével járt volna, ha a kormányfő asztalára sikerült volna letenni a zsák krumplit.