CSAK A HARC

„Tudom, hogy magatoktól sose jutna eszetekbe. De segíteni akarok rajtatok, hát megmondom. Egy dolog segít csak: a harc!” Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon mondja ezt a Gyere haza, Mikkamakka! című mesében (1980). Lázár Ervin írta, aki – mint tudjuk a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársától, jó ötletek híján „összerak képtelen dolgokat, másokat megfordít, és azt hiszi, valami újat és érvényeset talált ki, pedig nem”. Ebben a mi mesénkben Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon az imént azzal állított be az erdei társasághoz, hogy jönnek a pomogácsok, mindjárt támadnak. A társaság nagyobbik fele hajlandó ezt elhinni. Félnek, csaknem elvesztik a józan eszüket, egymást is terrorizálják. Aztán visszaér a városból Mikkamakka, bebizonyítja, hogy Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon ijesztgette őket, pomogácsok sehol. Akik bedőltek, szégyellik magukat. Tényleg szégyenletes ügy ez.

„Persze, Dömdödöm. Igazad van, ne beszéljünk róla – mondta Mikkamakka. – De azért ne felejtsük el.”