Ex cathedra

VISSZHANG - LXIV. évfolyam, 39. szám, 2020. szeptember 25.

Pilinszky János „mindközönségesen aszexuális volt” Koppány Zsolt kinyilatkoztatása szerint. (A szenvedő misztikus, ÉS, 2020/37., szept. 11.) Vajon számít ez hangyányit is a költő életművének megítélésében? De ha már előhozakodott egy s mással, időzzünk el kissé Koppány ex cathedra kijelentéseinél!

Érvelése során közbevetőleg feltesz egy pongyolán megfogalmazott kérdést Simone Weillel kapcsolatosan: „Ő vajon foglalkozott szexualitással?” Ha megkérdeznénk Koppánytól, vajon Ikarosz foglalkozott-e repüléssel, mit válaszolna? Amit Pilinszky és első felesége, Márkus Anna kapcsolatának ide vonatkozó részleteiről nyilvános forrásokból tudni lehet, az arra utal, hogy a költő mégiscsak „foglalkozott szexualitással”.

És Koppány honnan veszi, hogy „Pilinszky aszexualitásának oka urológiai eredetű, és ebből következően pszichés természetű”? Netán a kétszer másfél órás audienciába ennek a megbeszélése is belefért?

Koppány másik megfellebbezhetetlen állítása Rilke egy mondatából levezetve így szól: „Pilinszky is, Weil is a legközelebb jutott ama burokhoz, amely mögött ott dereng Jézus Krisztus, vagyis maga a valóság.” Állítom, hogy Luis Buñuel vagy Stephen Hawking is a legközelebb jutott ama burokhoz, és Jézus Krisztus nélkül látták meg a valóságot.

Vannak, akik így, s vannak, akik úgy! És ez így van rendjén! Ami nincs rendjén, az a kizárólagosságra törekvés!

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 33. szám, 2021. augusztus 19.
LXV. évfolyam, 22. szám, 2021. június 4.
LXV. évfolyam, 16. szám, 2021. április 23.
Élet és Irodalom 2024