KÉT ÚR SZOLGÁJA

PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 38. szám, 2020. szeptember 18.

A jelölő testület Balog Zoltán volt EMMI minisztert javasolja a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete püspökének. Végleges döntés november végére várható, de nem kétséges, hogy ez meg fog egyezni az elsővel. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a MRE zsinata már jó ideje elfogadott egy olyan törvényváltoztatást, amely személyesen Balognak kedvez. Az új előírás szerint a püspökké választáshoz továbbra is 10 évi önállói lelkészi szolgálat szükséges, de ennek nem kell „folyamatos”-nak lennie. Márpedig Balog 2012-től 2018-ig EMMI miniszterként felfüggesztette lelkészi működését.

Miniszteri beiktatásakor, 2012‑ben Balog kijelentette, hogy ebben a pozíciójában is elsősorban lelkész kíván maradni. Gyakran felvette a palástot, és lelkészként „szolgált” ökumenikus alkalmakkor, így például a cigány holokausztra, a porajmosra emlékező istentiszteleten. Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy felismerje „a bűn roma arcát”, és „szeretetteljes szegregációba” szorítsa a cigány gyerekeket.

Országgyűlési képviselőként utolsó szavazatával – ezért halasztotta el rövid időre a lemondását – támogatta a hajléktalanság kriminalizálását és a lakástakarék állami támogatásának megszüntetését. Keresztyén szolidaritására jellemző, hogy Iványi Gábor egyházát, a MET-et „bizniszegyházként” gúnyolta.

Miniszteri tevékenységét elöljárói legnagyobb megelégedésére végezte, elismerésül meg is kapta 2020‑ban – számos más kitüntetése mellé – a Magyar Érdemrend középkeresztjét a csillaggal.

Balog püspökké választásával a magyarországi második legnagyobb egyház legjelentősebb egyházkerületének lelkészi vezetőjévé válik, püspökként pedig jelölt lehet akár a főpásztori címre is.

Nem Balog az első református lelkész, aki püspökként és miniszterként is fontos szerepet kap az ország életében. Péter János azonban fordított utat járt be. 1949-től 1956-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt, 1961 és 1973 között pedig a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Könyvet írt a szovjet–magyar diplomáciai kapcsolatok történetéről, meg is kapta érte a Barátság-rendet.

Püspöki tevékenységéről nem tudunk sokat, hiszen a MRE nem hozott létre tényfeltáró bizottságot, nem publikált dokumentumokat a papoknak és a püspököknek az akkori államhatalom érdekében végzett tevékenységéről, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház. Ennek csak az lehet az oka, hogy a Magyarországi Református Egyház – Isten különös kegyelméből – csak hótiszta bárányokat gyűjtött a maga körébe.

Az isteni kegyelem fénye világít majd rá Balog Zoltán püspöki szolgálatára is.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 8. szám, 2021. február 26.
LXV. évfolyam, 7. szám, 2021. február 19.
LXV. évfolyam, 6. szám, 2021. február 12.
Élet és Irodalom 2021