Óriáskerék

Az EU-s pénzek lehívása után megkezdődtek a főtéren az óriáskerék, a Korom-rezidencia kertjében pedig a medence munkálatai. Mindkét projekten a Károly sógorának érdekeltségébe tartozó Betyár Építőipari Kft. mérsékelten motivált, a szakképzettséget leleménnyel pótló munkatársai dolgoztak. Korom Károly egyik helyről a másikra perdült, kézben tartott mindent. Előbb szakértelemmel végigmustrálta a fémlemezeket összefogó anyacsavarokat – ő maga is húzott rajtuk, biztos, ami biztos –, aztán átszelte a főteret, hogy szemügyre vegye, hogyan kínlódnak a mesterek a mozaikos burkolóval. A faluban napokig nem lehetett közlekedni, a munkagépek elállták az utat. Az emberek csoportokba verődve bámészkodtak a körbekerített terület körül, az asszonyok töpörtyűs papuccsal meg kőbambival kínálták a kitikkadt melósokat, akik gyakran ott felejtették magukat a sörpadon. A projekt határideje lejárt, de még sehol sem tartottak, ezért Károly bekeményített, éjszaka is munkára fogta a dolgozókat. Fél tizenkettőig recsegett az ütvefúró és csörömpöltek az alkatrészek. A harmadik éjjel ápolási osztályra került Ilonka néni intravénásan kapta a Xanaxot.