ROKONOK

Az álfüggetlen ellenzéki sajtó csahosai nem tudnak leállni az ajvékolással. Most azért sipítoznak, mert Szijjártó Péter még a szabadsága alatt is dolgozott, történetesen a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László jachtján. Sőt, nem átallották egy zajos, büdös motorcsónakkal még zargatni is, miközben ő békét teremtett volna Belaruszban, elsimította volna a Ciprus, Görögország és Törökország közötti feszültségeket, és nyilván az Adriáról is védte volna a hazát a migránsoktól. De a hivatásos fanyalgók ezt nem értékelik, sőt, korrupciót emlegetnek, meg a magyar emberek félrevezetését a máskor, máshol készült fotók megosztásával. A genetikailag nemzetrontásra kódolt ellenzéki politikusok és az álobjektív elemzők is beálltak a kórusba, sorolják azokat a nyugat-európai politikusokat, akik ennél kisebb értékű ajándékok elfogadása után kénytelenek voltak lemondani az államfői vagy miniszteri posztjukról.

Ezek mind aljas csúsztatások, eltekintenek Lánczi András megvilágító erejű, többször is kifejtett elméleti megállapításáról: „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája, hiszen a hazai vállalkozói réteg megerősítéséről van szó”. „Bár Orbán soha nem mondta ezt ki, de feltehetően bátorítja vagy engedi, hogy bizonyos magyar üzletemberek nagyon gazdagok legyenek, hogy ők alkossák a magyar középosztály csúcsát.” Tehát ha akarnák, ők is beláthatnák, hogy ez az eset teljesen más, mint a nyugat-európai korrupció. A két jeles férfi családtag, csak a NER-család két ágához tartoznak: egyikük miniszter, a másikuk pedig a középosztály csúcsánál is magasabbra jutott nyerőgép, mellékállásban útépítő. Ha már a csahosok képtelen megérteni az idősebb Lánczi alapvetését, legalább a klasszikusokat olvasnák: már Móricz is megírta, hogy „Rokonok”.