A felzárkózás matematikája

VISSZHANG - LXIV. évfolyam, 28. szám, 2020. július 10.

Berend T. Iván Délibábos Közép-Európa című cikke (ÉS, 2020/27., júl. 3.) ragyogóan leírja az orbáni felzárkózás téveszméjét. Sajnos azonban a 3. pontban több hibát követ el. Távirati stílusban a kritikám a következő.  1) Az egy főre jutó magyar és a német GDP-adatot vásárlóérték-paritás nélkül számolja, így 1:3 aránnyal számol a reálisabb 1:2 vagy alacsonyabb arány helyett. 2) Téves közelítéssel ugyanakkora abszolút egy főre jutó növekményt tételez föl a két országra, s így 12, illetve 4 százalékos ütemet kap a magyar és a német esetben. (Számolási hiba miatt ez utóbbira 0,4 százalékot közöl.) 3) Ha a szerző alapfeltevése igaz lenne, ti. hogy minden ország minden évben ugyanakkora egy főre jutó abszolút növekményt tud elérni, akkor előbb-utóbb megszűnnének a riasztó fejlettségi különbségek a fejlett és kevésbé fejlett országok között. 4) A valóságban csak olyan országok tudnak felzárkózni, amelyek átveszik az élenjárók technikai és társadalmi szervezetét.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 17. szám, 2021. április 30.
LXV. évfolyam, 16. szám, 2021. április 23.
LXV. évfolyam, 5. szám, 2021. február 5.
Élet és Irodalom 2021