SZOBORKERT

PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 28. szám, 2020. július 10.

2020 júliusának első péntekén egy nő vörös festéket zúdított a Szabadság téri református templom előterében álló Horthy-szoborra. Az elkövető időközben jelentkezett a rendőrségen, magánvagyon megrongálása tárgyában indulhat ellene eljárás.

Az eseményről szóló beszámolók írói láthatólag nem furcsállják, hogy a Hazatérés temploma előterében egy politikusnak, Magyarország kormányzójának a szobra áll. A templom lelkipásztora, Hegedűs Lóránt nyilatkozatában megemlíti, hogy Horthy kormányzósága alatt százhúsz református templom épült. Köztük ez a templomként 1940-ben átadott, Bauhaus stílusú épület is, amely nevében az első bécsi döntés következtében „hazatért területek”-re utal.

Mára már feledésbe merült, mekkora hazai és nemzetközi tiltakozás tört ki, amikor hét évvel ezelőtt, 2013. november 3-án ünnepélyes istentisztelet keretében elhelyezték a Horthy-szobrot a templom előterében, számos más református személyiség – Tormay Cécile, Szabó Dezső – bronzszobrának körében.

Akkoriban a nemzetközi felzúdulás miatt a Magyarországi Református Egyház vezetői sem hallgathattak. Bölcskei Gusztáv, a zsinat akkori lelkészi elnöke a dél-koreai Puszanból írta, hogy „szomorúan és megütközéssel” olvasta a híradásokat. A Dunamelléki Egyházkerület püspöke, dr. Szabó István pedig kiadott egy nyilatkozatot, mely szerint: „az illetékes egyházmegye esperesét sürgősséggel fegyelmi felelősség megállapítására kértem fel”.

A Budapest-Északi Református Egyházmegye eljáró bírósága 2014 március 7-én hirdetett ítéletet az ügyben. Megállapították, hogy Hegedűs Lóránt szoborállítása „az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe” ütközik. Bár a bírónő szerint ez súlyos fegyelmi vétség, mégis a csekély büntetés, az írásos megrovás mellett döntöttek, hiszen: „az egyházi bíráskodás pásztorolás”. Utalt arra, hogy Hegedűst most először találták vétkesnek. Ez egyenesen cinikus megállapítás annak fényében, hogy a lelkész körül az első igazi botrány tizenhárom évvel korábban, 2001 szeptemberében robbant ki, s azt több másik is követte.

Hegedűs a MIÉP országgyűlési képviselőjeként egy Ébresztő című kerületi lapban a „galíciai jöttmentek” kirekesztésére szólított fel. Emiatt – mentelmi jogának felfüggesztése után – 2002 júniusában a Központi Ügyészség vádat emelt ellene. Első fokon másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, másodfokon viszont 2003. november 6-án felmentették. Egyidejűleg folyt Hegedűs ellen az egyházon belül is egy eljárás, amely lényegében eredménytelen maradt. (reformatus.hu)

Hegedűs Lóránt ezután sem tétlenkedett. 2012-ben a Zsidó Világkongresszus közgyűlésének első napjára, május 4-re szervezett egy látványos akciót. A MRE esperes-gondnoki értekezlete megtiltotta ezen a részvételét. Nem is vett részt rajta látható módon – állítólag az emelvény mögött állt –, a rendezvényt országgyűlési képviselő felesége vezette le. Bejátszották viszont egy kis részletet annak beszédéből, aki „ma nem lehet itt”. A hangszórókból ifj. Hegedűs Lóránt hangján elhangzott az a Petőfi-idézet, amellyel Simon Peresznek, Izrael államfőjének üzent: „Foglalod a kurvanyádat, de nem ám a mi hazánkat!”

Az egyházi bíróság ezúttal sem ítélte el Hegedűs Lóránt nyíltan szélsőjobboldali politikai tevékenységét. Bár az ügyészként fellépő dr. Horváth György hivatalvesztést kért ellene, a bíróság nevetségesen enyhe ítéletet hozott, írásos megrovásban részesítette a lelkészt.

– Mindig felmentettek, most is ez lesz a vége – mondta Hegedűs még a tárgyalás előtt. Igaza lett. (reformatus.hu)

Mára a média pusztán a templom előterében álló szoborkert egyik darabjának megrongálását látja a festékes akcióban. Az egyházi szoborállítás mind a Magyarországi Református Egyház, mind a közvélemény szemében legitimálódott.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 31. szám, 2020. július 31.
LXIV. évfolyam, 29. szám, 2020. július 17.
LXIV. évfolyam, 29. szám, 2020. július 17.
Élet és Irodalom 2020