ÁTMINŐSÍTÉS

A főtéren állt az oroszlán szobra. Jelkép ez, tudta mindenki: a bátorság, a győzni akarás, a tetterő szimbóluma.

A heti vásárra érkező juhnyáj felháborodva tiltakozott. Emlékmű az ellenségnek? Kiegyenesedik hátunkon a gyapjú, ha ilyen méltánytalanságot látunk.

A vezérürü agyában fölrémlett, hogy egy ízben – valahol, valamikor – a birkasokaság megfutamította az állatok királyát. A fenevad behúzott farokkal inalt el, nem bömbölt, hanem nyüszített, és reszketve esküdözött, hogy többé nem bántja a nyájat.

A főkolomposoknak nem sikerült elérniük, hogy a főtérről eltűnjék a szobor. Arra azonban ígéretet kaptak, hogy az oroszlán ezentúl a behódolást, a meghunyászkodást, az elgyávulást fogja jelképezni.