EZÜSTINGESEK

PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 25. szám, 2020. június 19.

Emailt kaptam Mezei atyától.  Nagybetűkkel és helytelenül írta: SZÉGYELJE MAGÁT!

A gyergyóditrói születésű, magát székelynek mondó Mezei András a clevelandi Szent Imre-templom katolikus plébánosa, és öt éve érkezett Amerikába.  Azt kérdeztem tőle, miért rendez temploma, amelyik ugyebár amerikai vallási intézmény, Trianon-megemlékezést fohásszal, imával, szenteléssel a templom melletti parkolóban. Hogyan válhatott keresztény vallási eseménnyé Amerikában Trianon?  Az USA-ban ugyanis az adótörvények szerint kizárólag vallási tevékenységet folytathatnak a templomok. 

Arra is emlékeztettem, hogy régebben nem voltak „békediktátumi” megemlékezések, mert az amerikai magyarok többsége büszke volt Wilson elnök sikeres béke-erőfeszítéseire.  Száz évvel ezelőtt a 40 000 példányban megjelenő clevelandi Szabadság lelkesen üdvözölte a párizsi egyezményeket: „Aláírta a békét Magyarország” – harsogta a fejcím.

Horthy Trianon-kultusza sem volt népszerű.  Igaz, éppen a clevelandi Louis K. Birinyi (avagy Birinyi Kossuth Lajos) publikált egy könyvet 1938-ban a trianoni békeszerződés érvénytelenségéről Why the Treaty of Trianon is Void címmel.

Birinyi és barátai csatlakoztak a Silver Legion mozgalomhoz, és a Trianon-kultuszt annak programjába próbálták beilleszteni.  Tagjaikat Silver­shirtnek, vagyis Ezüstingeseknek nevezték, de a fránya amerikai hatóságok 1941-ben betiltották a fasiszta mozgalmat.  Birinyi ellen csak azért nem indult eljárás, mert ugyanabban az évben elhunyt. (Michael Cikraji: The History of the Cleveland Nazis 1933–1945)

Mezei atya azt írja: „Ez nem politika, hanem nemzeti ügy! Hogy merészeli megkérdőjelezni nemzeti összetartozásunkat!?”  De hát ez Amerika! Lehetséges lenne, hogy Mezei atya nem hallott a Pledge of Allegiance-ról, az amerikai hűségesküről, amelyet iskolákban mondatnak el a gyerekekkel?

A verőfényes Trianon-nosztalgia-szertartásra főleg idősebb emberek mentek el.  Jó néhányan elbóbiskoltak a székeken, de a szertartás végén felálltak, és aki tudta, elénekelte a magyar és a székely himnuszt.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 43. szám, 2024. október 25.
LXVIII. évfolyam, 41. szám, 2024. október 11.
LXVIII. évfolyam, 38. szám, 2024. szeptember 20.
Élet és Irodalom 2024