KINEK SZURKOL PEKING?

PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 24. szám, 2020. június 12.

Tavaly a Washington Post hasábjain a lap egyik sztárkolumnistájával vitatkoztam Kínát illetően. David Ignatius azt állította, hogy Donald Trumpot olyan jelentős külföldi hatalmak támogatják, mint Kína, Oroszország, Szaúd-Arábia és Észak-Korea, amelyek „nagy tételben Donald Trump elnökségére tesznek” (értsd: újraválasztásában érdekeltek). Kína nem lehet Trump szurkolója című kommentáromban több vaskos okot hoztam fel arra, hogy Peking valójában Trump politikai bukásában reménykedik. Hosszú a lista: Trump nemzetbiztonsági stratégiája a „revizionista kihívó” Kínát tette meg Amerika legveszélyesebb geopolitikai ellenségének; Washington a gazdaságtörténelem „legvéresebb” vámháborúját intézte Peking ellen; az újonnan fölállított amerikai űrhadsereg főként Kína ellen irányul, amely az utóbbi években már több mesterséges holdat lőtt fel, mint az USA.

A koronavírus-járvány (és Hongkong) miatt a két ország között kialakult csúcsfeszültség azután végképpen eldöntötte a kérdést, hogy Peking kinek szurkol a  november 3-i elnökválasztáson. A „vuhani vírus” Amerikára és az egész világra való szabadítása ürügyén Trump elnök a „globális tömeggyilkosság” vádját vágta az inkompetensnek megbélyegzett kínai kormány fejéhez. Újabb súlyos kereskedelmi és pénzügyi szankciókat helyezett kilátásba, köztük pótlólagos büntetővámokat, csúcstechnológiai, beruházási és oktatási embargót, az amerikai multik Kínából való kivonását, valamint kártérítést a „kínai járvány” által okozott gazdasági veszteségért.

A két szuperhatalom sokoldalú viszonyának összképe már „második hidegháborús” állapotokat kezd tükrözni. Trump látja, hogy az elnökválasztásig hátralévő fél évben nem számíthat Pekingre megtépázott belpolitikai tekintélyének helyreállításában. Még arra sem például, hogy – a januárban aláírt kereskedelmi egyezménynek megfelelően – Kína ugrásszerűen megnövelje az USA-ból származó mezőgazdasági importját. Peking is tudja, hogy az amerikai farmerek az elnök leghűségesebb választói törzsbázisához tartoznak. Trump szerint nem véletlen, hogy keményvonalas intézkedései miatt Peking nem őt, hanem a „puha” Joe Bident akarja a Fehér Házban látni. „Kína föltartóztatásához először Bident kell föltartóztatni!” – mondja.

A kínai támogatás tehát ugrott. Trump azzal vigasztalódhat, hogy Oroszország, Szaúd-Arábia és Észak-Korea még mindig őt szereti.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 31. szám, 2020. július 31.
LXIV. évfolyam, 22. szám, 2020. május 29.
LXIV. évfolyam, 19. szám, 2020. május 8.
Élet és Irodalom 2020