BENNSZÜLÖTTEK

PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 22. szám, 2020. május 29.

Magyarország miniszterelnöke 2020. május 15-i rádiós igehirdetésében kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy a Kúria helyben hagyta a debreceni ítélőtáblának a gyöngyöspatai ügyben hozott ítéletét. Ennek értelmében a szegregált iskolásokat mintegy százmillió forint kártérítés illeti meg.

Feltette a kérdést: „vajon ez olyan ország-e, ahol a kisebbség rá tudja kényszeríteni az akaratát a többségre?” A kisebbségen nyilván a gyöngyöspatai romákat értette, a többségen pedig a többi magyar állampolgárt. Szerinte nincsen ez jól, mivel: „ez mégiscsak a bennszülötteké, vagyis a mi országunk”.

A bennszülött szó a birodalmi gondolkodásmódra jellemző. A gyarmatosító nemzetek képviselői elhajóztak az ismeretlen vidékekre, és az ott talált embereket, a „bennszülötteket” a civilizáció áldásaiban részesítették, gondoljunk csak Robinsonra és jámbor szolgájára, Péntekre. Közben az anyaországba szállították a távoli föld kincseit – nemesfémeket, fűszereket, egzotikus növényeket –, és szolgaságba hajtották, új betegségekkel fertőzték, tüzesvízzel irtották a gazdag vidék eredeti népességét. A Nyelvtudományi Intézet honlapján található Magyar történeti szövegtárban 327 alkalommal fordul elő a bennszülött szó, bölényekre nyilazó, pávatollal ékeskedő, üveggyönggyel lekenyerezhető „vadak” jelzőjeként vagy szinonimájaként.

Gondolom, Magyarország miniszterelnöke nem ilyen értelemben akarta használni ezt a szót, hanem őslakost értett rajta. De csakugyan őslakosai vagyunk mi, magyarok, a Kárpát-medencének? Ezt a vidéket számos nép lakta, avarok, hunok, különféle szláv törzsek, amikor a mi őseink még nomád török törzsekkel együtt nyargalásztak Etelközben, ahogy a miniszterelnök is szokta emlegetni a Türk Tanács népeinél tett látogatásai során.

A magyarok ősei pár évszázaddal korábban telepedtek le a mai Magyarország területén, mint a különféle nyelvű és kultúrájú cigány népcsoportok, amelyekre az egész körmönfont célozgatás irányult. De vannak más nyelvi-nemzeti kisebbségek – így a komoly tiszteletben álló németek –, akik jóval később, elsősorban Mária Terézia uralkodása alatt leltek otthonra a Duna–Tisza vidékén.

Ma mindannyian Magyarország állampolgárai vagyunk – bármilyen többséghez-kisebbséghez tartozzunk is –, egyenlő jogok illetnek meg bennünket. Ezt még Magyarország jogi végzettségű miniszterelnökének is illene tudomásul vennie.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 26. szám, 2020. június 26.
LXIV. évfolyam, 25. szám, 2020. június 19.
LXIV. évfolyam, 23. szám, 2020. június 5.
Élet és Irodalom 2020