Az emlékbélyegtől a megbélyegzésig
VISSZHANG - LXIV. évfolyam, 18. szám, 2020. április 30.Schmidt Mária történész „2020. április 25-én, a vesztegzár 6. hetében” keltezéssel megbélyegző blogbejegyzést írt Rajk Lászlóról A tér tágassága címmel a Magvető Kiadónál megjelent könyve kapcsán (latoszogblog.hu).
Rajk László özvegyeként Schmidt Mária aktuális véleményével nem kívánok foglalkozni. Férjem életéhez, emlékéhez méltatlan lenne. Egyetlen rövid megjegyzésem van. Schmidt Mária 2019. október 30‑án, akkor nem történészként, hanem kormánybiztosként, levelet küldött nekem. Emlékbélyeg kiadásáról, hogy „kellő súllyal és méltósággal hívja fel a figyelmet” férjem rendszerváltásban játszott szerepére. Ebben a levélben Rajk Lászlót olyan „közös hőseink” egyikeként említette, „akik kiállásukkal, áldozatvállalásukkal járultak hozzá közös identitásunknak legnemesebb hagyományainak erősítéséhez. Ha úgy tetszik, olyan emberekről van szó, akik nélkül világunkból elvesztek volna a szabadság, az igazságosság és az áldozat fogalmait értelmezhetővé tevő értékek.” A történész-kormánybiztos levelét felkiáltómondattal zárta: „büszkék vagyunk hozzátartozójára!” Levelét most nyilvánosságra hozom.
Blogjának történészként és emberként is méltatlan stílusát és állításait összevetve hat hónappal ezelőtti soraival megerősít abban, hogy helyesen döntöttem, amikor úgy éreztem, Schmidt Mária mind történészként, mind kormánybiztosként álságos, számító és manipulatív, és ezért nem hittem neki.
