Moratórium a közjóért

Bokros Lajos március 27-én megjelent cikkében élesen kritizálja az MNB által szorgalmazott és a kormány által elrendelt törlesztési moratóriumot (Reccsen a koponya, ÉS, 2020/13.). A politikus írásában az intézkedéscsomag egyes részleteit kiemelve ugyanakkor pontatlan összefüggések alapján hibás következtetésekre jut. Különösen aggasztó, hogy a pénzügyi stabilitást veszélyeztető helyzetképet fest. A moratórium és a veszélyhelyzet kapcsán meghozott jegybanki intézkedések a hitellel rendelkező ügyfeleket segítve fenntartják a pénzügyi stabilitást, és támogatják a bankok működését a veszélyhelyzetben is. A jegybank ezen törekvéseit és a gazdaság érdekeit a hasonló politikai hangulatkeltések nem szolgálják.

A kormány az MNB javaslatával összhangban 2020. március 18-án fizetési moratóriumot (haladékot) vezetett be a hiteladósoknak. A moratórium a jelenlegi helyzetben szükséges elővigyázatossági intézkedés a gazdasági szereplők hosszú távú likviditásának támogatására. A fizetési haladék minden érintett szereplőnek hozadékkal jár. Az adósoknak – úgy a lakosság, mint a vállalatok – segít átvészelni a következő, átmeneti időszakot, amikor a jövedelmük esetleges csökkenése vagy megszűnése miatt nem tudnák szerződés szerint fizetni a hitelüket. A háztartásoknak marad pénzük szükséges kiadásaikra vagy megtakarításokra anélkül, hogy hiteleik teljesíthetetlenné válnának. A vállalatok fenntarthatják működésüket, és képesek a munkaerő megtartására és a bérek fizetésére. Az adósok nehéz helyzetben történő megsegítése a bankrendszernek is elemi érdeke, hiszen az adósok törlesztési és hitelfelvételi képességének hosszú távú fenntartásában, valamint a gazdaság mielőbbi újraindításában érdekelt. Vagyis az elrendelt törlesztési moratórium az egész gazdaság érdekét szolgálja.

Magyarország mellett számos országban vezettek be törlesztési moratóriumot. Az Európai Bankszövetség maga kérte az EU-s hatóságoktól banki moratóriumok szabályrendszerének kidolgozását. Európán kívül többek között az USA és India, Európában hazánk mellett Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Írország, Montenegró, Olaszország, Szlovénia és Szerbia már tett ilyen intézkedéseket, több országban pedig a bankok önállóan hoztak hasonló döntést. Az Európai Bankhatóság (EBA) is támogatásáról biztosította az EU-s országok által bevezetett általános moratóriumok kapcsán, amelyek csökkentik a bedőlések veszélyét, és végső soron a bankrendszer stabilitását erősítik.

A tömegesen igénybe vehető moratórium természetesen új, korábban ismeretlen helyzetet teremt adósok és hitelezők számára is. Az utóbbi időszakban több kérdés és sajnos téves vélemény is megjelent a sajtóban ennek kapcsán. Segít-e ténylegesen a társadalomnak és az adósoknak a moratórium? Nem viszi csődbe a bankokat? Nem fogják befagyasztani a betétek kifizetését? Nos, félinformációk és pánikkeltés helyett nézzük a tényeket!

1. Hibás az az érvelés, hogy a moratórium csak a társadalom és a gazdaság egy szűkebb körének segít. A lakossági hitelek esetében a moratórium mintegy 5 millió egyén 7,4 millió hitelszerződését érint, ami jól mutatja az intézkedés széles társadalmi hatását. Az intézkedés általános jellege segíti például a személyihitel-adósok azon közel 20 százalékát is, akik a társadalom legszegényebb harmadába tartoznak, vagy azon több tízezer fiatal családét, akik a CSOK vagy babaváró hitel felvételével a középosztályt erősíthetik.

2. Legalább ennyire fontos, hogy az intézkedés a vállalati szektort is támogatja. A 145 ezer, hitellel rendelkező vállalat esetében – az egyéb adó- és járulékkönnyítéseken túl – a fizetési haladék éppen arra szolgál, hogy fenntartsa a munkahelyeket, és bért tudjon biztosítani dolgozóinak. A foglalkoztatás közel kétharmadát adó kkv szektor mintegy 4700 milliárd Ft hitelállomány törlesztésére kapott haladékot. A munkahelyek megőrzésével így a moratórium azok érdekeit is szolgálja, akik nem rendelkeznek hitellel.

A háztartások és nem pénzügyi vállalatok moratóriumának teljes kihasználása esetén közel 3600 milliárd Ft tőke- és kamattörlesztés marad az adósoknál, így a bankok ekkora összegtől esnek el a következő 9 hónap alatt, ami később befolyik majd hozzájuk. A bankrendszer helyzetét, stabilitását azonban ez nem veszélyezteti. Lássuk ismét a tényeket!

1. A hazai bankrendszer tőkehelyzete erős, a moratóriumnak pedig érdemi tőkehatása várhatóan nem lesz, hiszen pont a hosszú távú veszteségek (nem teljesítésből adódó értékvesztések) elkerülését célozza az intézkedés. Mivel az adósok az elmaradt kamatokat (tőkésítés nélkül) megfizetik a jövőben, legfeljebb 50 milliárd forintnyi veszteség várható szektorszinten a moratórium teljes kihasználása esetén. Ez kevesebb mint egytizede az elmúlt három évben realizált éves átlagos 550 milliárd forintos bankrendszeri nyereségnek.

2. A bankok rendelkezésére álló likviditás bőséges, több mint elegendő a moratórium időszakának áthidalására. Az MNB ezen a téren is azonnal cselekedett, hiszen bővítette a befogadható fedezetek körét, vagyis a korábbiakhoz képest lényegesen több likviditást tud a bankrendszerbe juttatni. Míg a moratórium teljes potenciális hatása 3600 milliárd Ft, az MNB immár 9600 Mrd Ft addicionális likviditást képes a bankrendszer számára biztosítani. Így likviditási problémákkal, betétek befagyasztásával riogatni felesleges, felelőtlen és a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából kifejezetten káros.

3. A bankhitelek minősége megfelelő, a 2008-as válság előtti időszakkal összehasonlítva sokkal alacsonyabb a hitelek kockázatossága. Ebben az MNB felügyeleti és makroprudenciális tevékenysége is jelentős szerepet játszott, többek között a háztartási adósok esetén az adósságfékszabályok bevezetése útján. A likviditási zavarok enyhítése azt segíti, hogy az adósok továbbra is fizetőképesek maradjanak a moratóriumot követő időszakban, ezzel támogatva a banki portfóliók minőségének hosszú távú fenntartását.

Valóban nem érdemes tehát fejjel menni a falnak, és alaptalanul pánikhangulatot teremteni. A banki mérleg két oldala csakugyan szorosan összefügg, és látható, hogy mindkét oldalon biztosított, hogy a moratórium pozitív hatásokkal járjon hosszú távon. Az MNB elmúlt években alkalmazott mikro- és makroprudenciális intézkedéseinek köszönhetően az erős tőke- és likviditási helyzettel bíró bankrendszernek ugyanúgy a járványhelyzetből eredő hosszú távú és széles körű negatív gazdasági hatások mérséklése a célja, mint a jegybanknak, a kormánynak és a reálgazdaság szereplőinek.

(Banai Ádám igazgató, Fábián Gergely ügyvezető igazgató a Magyar Nemzeti Banknál)