Pontosítás

VISSZHANG - LXIV. évfolyam, 7. szám, 2020. február 14.

Tisztelt Főszerkesztő Úr!

Csak most került a kezembe az ÉS 2020. január 24-i száma, azon belül Bócz Endre Visszapillantás című kiváló cikke, amely azonban sajnos elég komoly tévedést is tartalmaz. idézem:

A 2002. évi országgyűlési választásokig a Fidesz vezette kormány sikeresen lezárta a tárgyalásokat az Európai Unióval, de a csatlakozási jegyzőkönyv aláírása már Medgyessy Péterre maradt.

A kisebbik tévedés az, hogy a „Big Bangnek” nevezett esemény során csatlakozó tíz ország, köztük hazánk nem jegyzőkönyvet, hanem csatlakozási szerződést írt alá Athénben.

A nagyobbik, hogy a tárgyalásokat nem Orbán Viktor kormánya zárta le, hanem bizony Medgyessy Péteré, aki 2002 nyarán-őszén többször, köztük egy európai tanácsi ülésen már tárgyalt Koppenhágában a lezáratlan megállapodásról a dán uniós elnökséget képviselő Anders Fogh Rasmussen miniszterelnökkel.

A döntő „menetre” 2002. december 13-án került sor, és december 14‑én a hajnali órákban ért véget. Ekkor valamennyi csatlakozó és tagjelölt ország állam-, illetve kormányfője jelen volt, az Európai Tanács kibővített ülésén a koppenhágai Bella Centerben. A tíz tagjelölt közül (annak ellenére, hogy az akkori jobboldali ellenzék, nyilván puszta sértődöttségből, mintegy „megadásnak” nevezte a megállapodást) Magyarország mondott igent utoljára. A nálunk tevékenykedő külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények ügyében bizony közel voltunk a kenyértöréshez. Végül sikerült kompromisszumot kötnünk.

Az állam- és kormányfők szűk körű munkavacsorájának végeztével a teremből kilépő Medgyessy Pétert a delegáció (melynek nagykövetségünk kirendelt diplomatájaként tagja lehettem) tapssal köszöntötte. Nagy pillanatnak éreztük ezt akkor. Sajnálattal közlöm, hogy e pillanatnak Orbán Viktor nem volt részese.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 41. szám, 2019. október 11.
LXIII. évfolyam, 21. szám, 2019. május 24.
LXIII. évfolyam, 16. szám, 2019. április 18.
Élet és Irodalom 2020