Dekonstrukció és esztétika
A filozófus és az építőmester
FEUILLETON - LXIV. évfolyam, 6. szám, 2020. február 7.Angyalosi Gergely Dekonstrukció és esztétika című 2018‑ban megjelent könyvében egy dekonstruktív esztétika, azaz az esztétika dekonstrukciójának lehetőségét vizsgálja. Az első fejezet Szöveg – valóság – dekonstrukció az építészet kérdésével foglalkozik. Ebben a szakaszban a szerző bemutatja a dekonstrukció kifejezés eredetét, nevezetesen, hogy Jacques Derrida egy francia megfelelőt keresett a német Abbau, illetve a Destruktion kifejezésekre, és a dekonstrukció kifejezés tűnt számára kézenfekvőnek. A kötet elméleti bevezetője összefoglalja a dekonstrukció jelentőségét és segít tájékozódni a francia filozófus szövegvilágában. Bármit tár is fel a dekonstrukció, az semmiképpen sem a tárgy modellje vagy szimulákruma, melynek révén magának a tárgynak egy belsőbb jelentéséhez férünk hozzá. Ami feltárulhat a dekonstrukció során, állítja Angyalosi Gergely, az a magában a tárgyban működő hasadás, amely akkor válik láthatóvá, ha több nyelv működik egyszerre. Mi lenne több nyelv együttes, egymással párhuzamos és egymást keresztező működése?
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
