MÉGSEM PUTYIN...
PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 5. szám, 2020. január 31.A 49 éves Samantha Power nemrég memoárt jelentetett meg The education of an Idealist (Egy idealista tanulóévei) címmel. Az Írországban született, hosszú hajú és nagyon szeplős hölgy nemcsak kiváló szónok, de egykoron Obama elnök befolyásos tanácsadója és ENSZ nagykövete volt. Memoárjában egy meglepő történetre bukkantam. Power gyakran ostorozta az Orbán-kormányt. Felhozta a jogállamiság hiányát, a sajtószabadság kérdését és a német megszállás áldozatainak vitatott Szabadság téri emlékművét is.
2016 októberében Szijjártó Péter külügyminiszter éppen Békéscsabán járt, amikor megtudta, hogy Magyarországot beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. A honi diplomáciát villámcsapásként érte a jó hír, és Szijjártó azonnal óriási sikernek nevezte azt. Magyarország 144 szavazatot kapott, Horvátország 114-et, míg az esélyes oroszok mindössze 112-t. Szijjártó szerint a szavazás megmutatta, hogy az „inzultusok, támadások, a nemzetközi sajtóban velünk szemben elkövetett hazug támadások dacára, a világ azt gondolja rólunk, hogy mi az Emberi Jogi Tanácsba valók vagyunk”.
Power memoárjából viszont az derül ki, hogy Obamáék álltak a magyar siker mögött. Ugyanis három ország, Horvátország, Oroszország és Magyarország versengett a helyért, és az amerikaiak mindenképpen meg akarták akadályozni Putyinék bejutását. Az ördöggel is hajlandóak voltak szövetséget kötni. Úgy vélték, ha Horvátországot támogatják, az oroszok megkapják a szükséges szavazatokat, de ha az USA Magyarország mellé áll, akkor az oroszoknak nincs esélyük.
Így a következetesen Orbán-kritikus Power a kulisszák mögött Magyarország érdekében lobbizott, és mint írja, fogcsikorgatva adta le szavazatát a magyar tagságra. A diplomáciai manőver bejött, és hatalmas meglepetésre Magyarország bekerült az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
Orbán mégiscsak jobb Putyinnál.
