MEGOLDÁS: MAGÁNORVOS

A nyolcvannyolc éves páciens teste törődött, elméje még tiszta. Szépen, értelmesen elmondja a magánrendelőben az orvosnak, hogy erősen ödémás a lába, megnőtt a haskörfogata, ezért kereste fel. Még hozzáteszi, hogy egy ultrahangvizsgálattal megállapított, tisztázatlan eredetű góc miatt a közeljövőben CT-vizsgálata lesz. 

Orvos (a még nem létező CT-lelet nélkül): Bátyám, vége a dalnak!

Páciens: nem akarja elhinni, amit hall, kényszeredetten mosolyog.

Orvos (a még nem létező CT-lelet nélkül): Arra a hátralévő négy-öt hónapra éljen palliatív életet, és ne engedjen semmi beavatkozást, milliós kütyüket berakatni, csak kínoznák...

Páciens: nem akarja elhinni, amit hall, kényszeredetten mosolyog.

Orvos: Ha becsukja a szemét, úgy néz ki, mint egy múmia, tudja, azok a fáraók, de ha megszólal, kiderül, hogy fölül még minden rendben van.

Az orvos a beszélgetés után szív-ultrahangvizsgálatot végez, előzékenyen odahívja a képernyőhöz a beteg feleségét is. A vizsgálóágyon fekvő páciens füle mellett: Nézze! A piros a jó, a kék a baj. Látja a sok kéket? Katasztrofális! Nézze, itt is mi ez, szörnyű! Katasztrofális!

Közvetlenül az elhangzottak után utasítja az asszisztenst, mérje meg a beteg vérnyomását. Majd amikor a beteg lekászálódik a vizsgálóágyról, az orvos odapillant: Milyen dagadt a lába!, ezt nem is mondta nekem.  

Orvos, kifelé menet a feleségnek: Itt a vízhajtórecept, kérjen hozzá káliumot. 

Feleség, csodálkozva: Káliumot csak úgy adnak majd a patikában?

Orvos: Remélem.

Gyógyszertáros (megrovó hangon a feleségnek): Ezt mégis hogyan tetszik gondolni? A kálium vényköteles, a szívre is hat, a legszigorúbban meg kell határozni az adagolását. Recept nélkül nem adhatok.

Ott áll a buta, öreg nénike, hogy mi lesz most a buta öreg férjével.