ITT VAN ÚJRA

PÁRATLAN OLDAL - LXIII. évfolyam, 46. szám, 2019. november 15.

Szeretem az évszakot. Talán mert a közepén születtem. A színek, az illatok, némi melankólia. Közelítünk.

Születésnapi buli nálam. A szokásos „Skorpió”. Legjobb barátaimmal körülvéve. Kaja, ital, torta, ajándékok (polcot kérek a könyveknek!, a könnyeknek elég a papírzsepi).

Nézem, hallgatom őket. Egyetemi docens, gimnáziumi tanár(ok), műszaki igazgató szakrendelőben, sportmenedzser, bankban dolgozó szakember. Megrögzött liberális, kiábrándult fideszes, őszinte konzervatív. Szemlélődöm, beszélgetek, biztatok: némi remény csillant előttünk. És mégis aggódom: nincsenek a helyükön.  Szkeptikusak. Jobb lenne elmenni innen – ez az „általános nézet”.

Nem akarom elengedni őket. Mindig is önző voltam.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 49. szám, 2019. december 6.
LXIII. évfolyam, 45. szám, 2019. november 8.
LXIII. évfolyam, 44. szám, 2019. október 31.
Élet és Irodalom 2019