GRANULÁLUNK!
PÁRATLAN OLDAL - LXIII. évfolyam, 37. szám, 2019. szeptember 13.Miniszterelnökünk szerint „sportnemzet vagyunk”. Ennek külsőleg is muszáj látszania. Túl a stadionokon és sportcsarnokokon, Battonyától Nemesmedvesig – mintegy varázsütésre – épülnek és zöldellnek műfüves focipályáink. Alig múlik hétvége, hogy valamelyik büszke NER‑es elöljáró ne dicsekedne el közösségi oldalán egy-egy ilyen pálya ünnepélyes átadásával.
A minap jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter Tiszaburán, hogy a kormány legújabb roma felzárkóztatási programjában (!) 31 hátrányos helyzetű település – más mellett – műfüves focipályát kap ajándékba. Később még háromszáz település. Az MLSZ adatbázisát böngészve már közel ezer ilyen edző- és focipályát találtam, miközben a hanyatló Nyugat sajtója (focus.de, swr.de, Das Erste Mediathek etc.) attól visszhangzik, hogy ezeket a korszerű megoldásokat odakint anyagilag nemhogy nem támogatják, hanem egyre több helyen tiltják be. „Riasztó, hogy mennyire veszélyesek a mesterséges futballpályák!” – figyelmezetnek a szakértői tanulmányok. (Magyarországon lásd Csepelyi Adrienn: Fűbe harapunk?, Népszabadság, 2014. október)
A gyakoribb sérülések mellett a legnagyobb problémát ugyanis azok a műanyag szemcsék okozzák, amelyekkel e műfüvet beborítják, s amelyeket folyton pótolni kell, mert a szél által a környezetbe kerülnek, a játékosok ruházatának mosásával a talajba szivárognak. Nemcsak környezetkárosítók, de nagy valószínűséggel rákkeltő hatásúak is.
Évente sok 10 ezer tonna ún. mikroplasztika kerül a környezetbe e sportpályákról. 2022-ben lép hatályba e granulátumok uniós szintű tilalma, és akkor a már meglévő helyeket sem lehetne fenntartani.
Hála istennek, vagy szerencsére, ez minket nem fog érinteni, mert mi tudvalevőleg nem majmoljuk a hanyatló Nyugatot, ránk a törvényei is csak hellyel-közzel vonatkoznak. És ha Brüsszel ettől majd dohog vagy prüszköl, csak azért is tovább építkezünk, be fogunk műfüvesíteni minden négyzetmétert!