Szociális hozzájárulás 2

VISSZHANG - LXIII. évfolyam, 34. szám, 2019. augusztus 23.

Marincs Ferenc az ÉS 2019. augusztus 16-i számában érthetetlennek nevezte a Miért ellenzem a szochó csökkentését? című cikkem (ÉS, 2019/32., augusztus 9.), és előállt egy radikálisan nyugdíjreformmal. Ebben a válaszban megpróbálom nagyon tömören még egyszer előadni, miért ellenzem a járulékkulcs csökkentését, és mi a probléma radikális reformtervével.

1. a) Egy olyan fegyelmezetlen és átláthatatlan költségvetésű országban, mint Magyarország, sokat segít az államnak és az állampolgároknak, ha a nyugdíjakat járulékokból fedezik. Ez független attól, hogy egyéni szinten az egyéni életpálya-járulék az életpályanyugdíjnak csak az arányát, nem pedig a nagyságát határozza meg. A nyugdíjjárulékkulcs hatéves tervben kitűzött felezése árindexálás esetén közelítően a reálbérek duplázását jelentené, amelyet nehéz komolyan venni. b) A fejlett országok zömében minden kezdőnyugdíj (egyéves késéssel) az utolsó előtti év átlagos reálbér-növekedési ütemével haladja meg az előző évi megfelelő kezdőnyugdíjat. Ez csak olyan országokban okoz elviselhetetlen feszültséget, mint hazánk, ahol a reálbér-növekedést időnként mesterségesen lassítják (2012-ben az adójóváírás megszüntetésével), időnként mesterségesen gyorsítják (2017 óta a szochó csökkentésével).

2. Marincs Ferenc javaslatával több bajom is van. a) „Meghatározott összegű” helyett egységes nyugdíjról, azaz alapnyugdíjról kellene írnia. b) Abszolút helyett relatív növekedésről kellene írnia, évi helyett következetesen havi kategóriákat kellene alkalmaznia. Egyszerűbben: a terv az alapnyugdíjat az átlagos nettóbérrel indexálná, de miért éppen 100 eFt lenne a kezdő alapnyugdíj?  c) Semmilyen gyakorlati esélye nincs annak, hogy radikális reformtervét szélesebb társadalmi rétegek támogassák. (Miért nem éri be azzal, hogy a jelenleg is létező 10%-os degressziós kulcs 372 eFt-os alsó sávja csökkenjen 10 év alatt fokozatosan 200 vagy 300 eFt-ra?) d) Nehéz elképzelni, hogy a jelenlegi és az általa javasolt rendszer együtt éljen a 40–60 éves áttérési folyamat idején.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 6. szám, 2020. február 7.
LXIV. évfolyam, 4. szám, 2020. január 24.
LXIV. évfolyam, 1. szám, 2020. január 3.
Élet és Irodalom 2020