Kié Kafka?

Benjamin Balint: Kafka utolsó pere. Fordította Lelik Krisztina. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019, 300 oldal, 4299 Ft

Az egész pereskedés (hogy kié Kafka) Brod homályos végrendeletének köszönhető. Brod ugyan Esther Hoffét nevezte meg egyedüli örököseként, de azzal a kitétellel, hogy halála után Esther az irodalmi hagyatékát (Brodét? Kafkáét?) adományozza egy közgyűjteménynek. Esthernek azonban valamiért harminckilenc (!) év sem volt elég, hogy végrehajtsa Brod végakaratát. Inkább a lányaira hagyta a probléma megoldását, de arra azért még sikerült időt szakítania halála előtt, hogy eladja A per eredeti kéziratát és Kafka Brodnak írt huszonkét levelét, valamint tíz levelezőlapját. „Kafka piszkozatait, leveleit és rajzait, amelyeket a néhai Max Brodtól kaptam ajándékba, egyenlő részben elosztva (…) két leányomnak [ajándékozom]. Kafka könyvei Brod könyvtárából két leányom tulajdonában maradnak.” (222.) De csak innentől lesz igazán kafkai az egész! Az egyik sarokban az Izraeli Nemzeti Könyvtár, a másikban a Marbachi Irodalmi Archívum. A meccs tétje, hogy eldőljön végre, hol van a legjobb helye Kafka hátrahagyott írásainak (hogy Brod irodalmi hagyatékával mi lesz, igazából senkit sem érdekelt). Ennek az őrületnek tett pontot a végére (?) a 2016-os ítélet – végül pontozással győzött az Izraeli Nemzeti Könyvtár.