HAGYOMÁNY
PÁRATLAN OLDAL - LXIII. évfolyam, 32. szám, 2019. augusztus 9.Én akkor éreztem, hogy tényleg itt az оттепель (fiatalabbaknak: ’olvadás’, még fiatalabbaknak #Hruscsov a. k. a. #Хрущёв), amikor a Lenin körúton a hatvanas években, az utcán, egy jeges ládából vettem egy Coca-Colát.
Nemcsak melegben, de csak hidegen.
Gábor György idézi, hogy a kólát Hitler anno „amerikai zsidó italnak” nevezte (bár sajnos az is tény, hogy a Coca-Cola cég a harmincas években – főképpen a Fanta márkanévvel – együttműködött a nácikkal, szóval van mit jóvá tenni ezzel az LMBTQ-reklámkampánnyal is).
A hatvanas évekig a kommunista blokkban a Coca-Cola a butító imperializmus egyik jelképe volt. Noha addigra már – az eredeti receptet felülírva – kivették az összetevői közül a kokaint.
Ahogy a népszerű szovjet költő, Szamuil Marsak oly szépen megfogalmazta a Мистер Твистер című, sztálini szellemű örökbecsű gyermekversében: „Не ходите, дети, в школу, пейте, дети, Кока-Колу!”
Hitler és Sztálin után keresztényszabadon természetes, hogy az Orbán-rendszer ápolja az elődök hagyományát.
