KÖLCSÖN

A kormány 10 millió forintos, kamatmentes babaváró hitelére pályázó kismama beóvakodik számlavezető bankja, a K&H egyik fiókjába. Nyolcadik hónapban jár, olvasta a Magyar Közlönyt, felkészült. A feltételeknek megfelel, 6 éve közalkalmazott (pedagógus), megszakítás nélkül, férje szerződéses munkavállaló (utánpótlás edző).

Az egykedvű ügyintéző első kérdése: – Mire kell? A válasz: – Mert nem mindegy? – Azért csak mondja meg – kapja a biztatást. – Nos, például ingatlanvásárlásra... – Ahhoz adásvételi szerződésre van szükség, plusz 20 százalék önerőre, bemutatva – így a bankos. (Kimatekozták: a házaspár havi 108 ezer forintig hitelképes, melynek felét lefedik jelenlegi másfél szobás lakásuk árának törlesztésével.)  – Vagy lehet hitelkiváltásra...? – Azzal meg az a probléma, hogy szintén mindkét hitel törlesztőjének bele kell férnie a 108 ezres keretbe. (Itt megbicsaklik a logika, mivel nyilvánvalóan az új hitelből fizetnék vissza a régit, tehát nem lenne kétfelé tartozás. Arról pedig, hogy a babaváró kölcsön havi törlesztőrészlete nem haladhatja meg az 50 ezer forintot, vagy nem tud, vagy csak mélyen hallgat az előadó. Azaz: a 108 ezres keretbe akár duplán is beleférnének.)  – Esetleg lakáskorszerűsítésre, bútorokra, gyerekszoba kialakítására, autóra...? – Az egyszerűbb lenne, ám ilyen célra 3-4 milliónál több nem igényelhető. – Van más opció? – tudakolja csalódottan a fiatalasszony. – Igen, vásárolhatnak állampapírokat befektetés gyanánt, de ennek menetét még nem ismerjük.

Marad egy kérdés a mindig csupaszmájli Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkárnak: szerinte mit jelent az a jelzős szerkezet, hogy szabad felhasználású? Merthogy a rendeletben ez is benne foglaltatik.