Minek NERezzelek?

VISSZHANG - LXIII. évfolyam, 26. szám, 2019. június 28.

Oly mértékben lekötötte a figyelmemet az, hogy az Orbán által a Nemzeti Együttműködés Rendszere névvel bejelentett új államformánk mibenlétének meghatározásához szükséges tartalmi vonatkozásokat összeszedjem (NER-ológiai adalékok, ÉS, 2019/22., máj. 31.), hogy nem tértem ki a cikkben arra, hogy Orbán és társai – miként ezt már többen kimutatták– a NER-retorikát jó ideje nem használják. Köszönöm Mihályi Péter professzornak ezt az észrevételt, és egyúttal azt a rengeteg adatot is, amit a visszaállamosítás témakörében megküldött a cikkemben kezdeményezett „NER Dokumentációs Központ” részére. (Ameddig nem alakulnak ki a szervezeti keretek, az adatgyűjtés elektronikus formában folyik. Aki a szellemiek mellett anyagiakkal is támogatni kívánja a munkát, megteheti ezt az Országos Magyar Zsoldos Alap 11773133-00961259 számú számlájára közérdekű kötelezettségvállalás gyanánt tett, e cél megjelölésével eszközölt befizetéssel. A felhasználásról testület dönt.)

A 2010-es választási győzelem után néhány éven át erősen használt retorika elhagyása azt dokumentálja, hogy Orbán rendszerének – amit továbbra is célszerű a köznyelvivé vált NER névvel megjelölni – nincs ideológiája, és bár a szüntelen mozgósítás állapotában tartja a híveit, erre mindenkor az aktuális cél szerinti igéket alkalmaz. („Politikai termék”-ként forgalomba hozva, G. Fodor Gábor meghatározása szerint.) Ekképp nem lehet kizárni azt sem, hogy a közintézmények folyosóján újra felállítják az Alaptörvény Asztalát, a Nemzeti Hitvallást pedig megzenésítik, és az eléneklését kötelezővé teszik az iskolákban a tanítás megkezdése előtt.

Akárhogy is, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt (Kbtv.) tavaly év végén az országgyűlés „az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kifejezett, a polgárokat szolgáló állam eszméjét követve” alkotta meg. A kormány most levette a napirendről a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. Mint az erről szóló javaslat indokolása fogalmaz, az átmeneti törvény ugyan a Kbtv. hatálybalépésének időpontjaként 2020. január 1. napját állapította meg, most azonban az a cél, „hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”.

Amiből az olvasó nemcsak azt láthatja meg, hogy Orbán számára a mindennapi életünket alapjaiban feltúró jogszabályok az európai piacon beváltható bargaining chipeknek számítanak, hanem azt is, hogy a kormány átmeneti, de határidő nélküli engedményét nem a jogállamiságot féltő ellenzéki pártok vagy az annak felszámolása ellen a budapesti utcákon folyamatos tüntetéssel tiltakozó tömegek kényszerítették ki. Más európai fővárosokban érték az, ami itt nem.

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 37. szám, 2020. szeptember 11.
LXIV. évfolyam, 11. szám, 2020. március 13.
LXIII. évfolyam, 44. szám, 2019. október 31.
Élet és Irodalom 2021