A magyar tudomány „reszovjetizációja”
PUBLICISZTIKA - LXIII. évfolyam, 25. szám, 2019. június 21.Sok helyen és sokféleképpen esett már szó arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának és intézményrendszerének a kormányzati átalakítása mögött milyen politikai és gazdasági okok álltak – az a meggyőződés, hogy a tudományt szorosabb ideológiai gyeplőre kell fogni, a klientúrának pedig szüksége van az uniós tudományos forrásokra. Ugyancsak gyakran hallhattunk az elfogadott törvényjavaslat elemeiről és a tudományos kritikákról, intézményes ellenállásról. Az Élet és Irodalomban legutóbb Kenesei István írt az „átszervezésről”, a kutatói szabadság kilátásairól (Szabadság, tudomány, akadémia, ÉS, 2019/23., június 7.). Ezzel együtt is érdemes áttekinteni a rendszerszintű változások némely tudománytörténeti és tudományelméleti aspektusát. Az Akadémia kutatóintézeteitől való megfosztása, vagyonának ingyenes használatba vétele, a tudományos autonómiát felváltó miniszterelnöki kézi vezérlés és politikai befolyás intézményesítése révén ugyanis a tudományos hatékonyság, innováció és nemzetközi versenyképesség objektív feltételei sérülnek, holott gyakran ezekre hivatkoznak mint az átalakítás indokára.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
