HETI TEXTUS

PÁRATLAN OLDAL - LXIII. évfolyam, 21. szám, 2019. május 24.

„Tarthatatlan az a tülekedés, ami a politika berkeiben, a parlament tájékán az állami húsosfazekak irányában folyik. Nyíltan zajlik a politikai érdemek jutalmazása a közpénzek terhére. Mindenképp bele kell vinni a köztudatba, hogy a közpénz különleges pénz, más a csengése, más a szaga is, mint minden másfajta pénznek. A közpénz nem az államé, hanem az adózó és dolgozó társadalomé, amely ezeket a hatalmas summákat azért izzadta ki és bocsátotta az állami apparátus rendelkezésére, hogy az egész ország prosperitását biztosítsa. A képviselőnek nemcsak az a kötelessége, hogy a Treuga Dei-nek strázsáljon és az egységet ápolgassa, hanem megnézze, miképpen sáfárkodnak a nemzeti összjövedelemnek a harmadával, melyet közterhek címén vonnak el a dolgozó tárasadalomtól. Hihetetlen, hogy a mi közéletünk milyen hatalmas társadalmi réteget tart el közpénzekből éppen a legfelsőbb emeletsorokon. Nagyon sokat lehetne ebből a túlméretezett és parádés közéleti meg politikai kasztból leépíteni. Abból, amit ennek a kasztnak a kitenyésztésére szegény országunk kidobott, vagy elherdált, meg lehetett volna oldani az Alföld fásításának és öntözésének a problémáját” – írta Verejtékszagú közpénzek című cikkében, 1937. június 27-én a Pesti Napló hasábjain Friedrich István.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 24. szám, 2019. június 14.
LXIII. évfolyam, 23. szám, 2019. június 7.
LXIII. évfolyam, 22. szám, 2019. május 31.
Élet és Irodalom 2019