MITŐL NÁCIK?

Alaposan kiosztja a 888 nekiveselkedett publicistája a „szellemileg toprongy brüsszelita elitet”, amely a „nacionalista vudu-babát” szurkálja, s azt meri hirdetni, hogy a „nacionalizmus” okozta a háborúkat Európában. Ezen „kánon” is bizonyítja a történelmet sajátosan ismerő szerzőnk szerint, hogy „a mai liberális-demokrata európai nyelv bődületes hazugságokon alapul”. Ilyen az, hogy ezek a „brüsszelita tökfejek” például „szemrebbenés nélkül beszélnek úgy a hitlerájról, mintha annak természete nacionalista lett volna – nem probléma, hogy a Führer egy németek által dominált egyesült Európát akart”. Mit mondjak, tényleg nem probléma. Mikor riadt vissza egy nacionalista a mások feletti uralomtól? S történetesen a hitlerájt azért nevezték nácinak, mert ők magukat annak tartották. Ez amolyan becenév lett az NSDAP: Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei elnevezésben bizony benne lévő önmegjelölésből. Eleinte a nácik sem nagyon bánták (ahogyan a szociáldemokraták a Sozi nevet), s a kifejezés szörnyű csengését éppen azzal nyerte el, hogy a Führer embermilliók élete árán kívánta uralni Európát. S amikor a világ megismerte Auschwitzot is, a demokratikus Európában a világháború után a pártok többé nem nevezték magukat nacionalistának. Ez a tabu tört meg az utóbbi évtizedekben. Ám az utókor nacionalistái persze kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy őket nácinak (neonácinak) „becézzék”.