ÜZEMSZERŰ ÉHEZTETÉS
PÁRATLAN OLDAL - LXIII. évfolyam, 14. szám, 2019. április 5.A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) március vége felé a Magyar Helsinki Bizottság jelzésére felszólította a magyar kormányt, hogy a hatóságok biztosítsanak ételt annak az afgán férfinak, aki terhes feleségével és három gyermekével érkezett a tranzitzónába – adta hírül a Nyugati Fény. Ezt megelőzően, február közepén egy hatfős iraki család felnőtt tagjai majdnem egy hétig nem kaptak enni, csak a gyermekeik által meghagyott ételhez jutottak hozzá.
Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője az ÉS-nek elmondta: az elmúlt félévben tíz ilyen esetben kellett beavatkoznia az EJEB-nek. Mégis, szerinte az a legnagyobb baj, hogy a röszkei és a tompai tranzitzónában összesen 120-130, többségében háborús övezetből érkezett ember és gyermek börtönszerű körülmények között, pengés drótkerítéssel körülvéve él hónapokig, de előfordul, hogy egy- másfél évig, a jogerős döntés lezárásáig. A jogerősen elutasítottak kitoloncolása nehézkes, mert csak Szerbiába engednék őket vissza, oda pedig többségük nem akar visszamenni.
A strasbourgi bíróság sorozatos felszólításával kapcsolatos kérdésemre a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól kapott válasz szerint „a tranzitzónákban elhelyezettek a menekültügyi eljárás végleges lezárásig jogosultak ellátásra. Elutasított menedékkérőknek – mivel nekik el kell hagyni az országot – értelemszerűen nem jár ellátás. Az ún. sérülékeny csoportokhoz tartozók (gyermekek, várandós nők, idősek stb.) élelmezéséről minden esetben, mind a menedékjogi, mind az idegenrendészeti eljárás során gondoskodik a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal.”
A fentiekből adódó következtetésem az, hogy a felnőttek éheztetése a magyarországi jogszabályok szerint folytatódhat a tranzitzónákban. (A tartózkodás körülményei és a menekültügyi eljárás egy másik történet.) Így kényszerítik az elutasítottakat, hogy mielőbb eltakarodjanak az országból. Szép, humánus magatartás!
