Van más megoldás

Martényi Csaba közgazdász az ÉS 2019/5., február 8-i számában Miért nem kell Paks 2? című cikkében megkérdőjelezi az új atomerőmű gazdaságosságát, s így a létrehozásának értelmét is. A véleményében szereplő érveket szeretném kiegészíteni és megtámogatni.

Az Energiaklub 2016-ban a nemzetközi hírnevű Wuppertal Intézettel közösen készítette el Magyarország lehetséges energetikai jövőképeit 2050-ig, tudományos alapokon, szoftveres modellezéssel, az energiarendszer órás felbontású szimulációjával. Különböző forgatókönyveket, jövőképeket vizsgáltunk: a „hivatalos” szcenárió, a kormány által elfogadott nemzeti energiastratégia alapján Paks II. megépülésével és az energiaigények növekedésével számol. A zöld forgatókönyv alappillére és legelső lépése egy nagymértékű épületfelújítási program, amelynek keretében 2050-ig a magyar otthonok fele megújulna, korszerűsödne. Ez egészülne ki a megújuló energia sokkal nagyobb arányú hasznosításával, melynek hatására 1 GW-ról 25 GW-ra nőne a megújuló erőművek összes beépített kapacitása.

A modellezés eredményei szerint a zöld forgatókönyv megvalósításával 2050-re a megújulók aránya az összes energiafelhasználásból meghaladná az 50 százalékot Magyarországon, és az áramtermelés több mint 80 százalékát képesek lennénk megújulókkal biztosítani. Az ország összes primer energiafelhasználása 42 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás pedig közel 70 százalékkal csökkenne 2050-ig a 2010-es szinthez képest. A szimuláció megmutatta, hogy az energiaigények minden órában biztonságosan kielégíthetőek lennének. Úgy is, hogy tudjuk: a nap nem mindig süt, és a szél nem mindig fúj. (A jellemző napsütési és széljárási adatokat a szoftver figyelembe veszi, és számol ezekkel.)

A kormány jelenlegi energiapolitikáját követő, Paks 2-t is tartalmazó „hivatalos” szcenárióban ezzel szemben a megújuló energiaforrások az elektromosáram-termelés mindössze 24 százalékát fedeznék 2050-re.

Felmerül a kérdés, hogy jó, de mibe kerül mindez.

Az összes forgatókönyv megvalósítása beruházásokat igényel a következő évtizedekben. Ugyanakkor a magasabb hálózatfejlesztési költségek ellenére a zöld forgatókönyv jelenti az olcsóbb alternatívát Magyarországnak 2050-ig. A hivatalos forgatókönyv elsősorban a magas üzemanyagköltségek miatt összesen 132 milliárd eurós, a zöld forgatókönyv pedig az energiahatékonyságnak és a megújulóknak köszönhetően 108 milliárd eurós összköltséggel valósulhatna meg és működhetne 2016 és 2050 között.

Tehát a zöld alternatíva megvalósítása nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is kedvezőbb lenne Magyarország számára egy új atomerőművön alapuló energiarendszernél.

Magyarországon tehát lehetséges felzárkózni az Európában már több mint egy évtizede tartó energiaforradalomhoz. Mindehhez a megújuló és energiahatékonysági lehetőségek, a szükséges technológiák már rendelkezésre állnak, sőt, még számos európai uniós pénzügyi forrás is. Ami még szükséges, az egy határozott és kitartó szakpolitikai döntés. Az Energiaklubban ezt igyekszünk elősegíteni a tudományosan megalapozott energetikai jövőképeket bemutató alternatívákkal.

( A szerző az Energiaklub szakmai igazgatója.)