A külsős bánata

VISSZHANG - LXIII. évfolyam, 12. szám, 2019. március 22.

Kovács Zoltán Sajtómunkások LI. című írásában (2019/3., jan. 18.) a tollforgatók morális elgyengülését említi meg. Sajnos ezzel a megállapítással mélyen egyet kell érteni. Hozzátéve azt, hogy például a szabadfoglalkozású újságíróknak kétszeresen nehéz elkerülni a megalkuvás szakadékát. Szellemileg kitűnő edzettségi állapot szükséges ahhoz, hogy a szerkesztőségek közötti különbségeket mérlegelni tudja. Persze, ezzel még korántsem biztos, hogy az elfogadott anyag megjelenik majd. Jómagam szintén hosszú ideje a külsősök kenyerét csipegetem, ám a koromból adódóan már visszafogottabban tevékenykedem. Csak olyan lapnak küldök dolgozatot, amelyik kizárólag az objektivitást tartja szem előtt, nem használ különböző színű ködösítéseket, és holnap sem fog ezen változtatni. Idáig ez rendben is volna. Csakhogy ennek ellenére olykor egy-egy cikk közlése mégis akadályokba ütközik. Az elsődleges ok a szerkesztőségek anyagi helyzetében rejlik. Naponta harcolnak a fennmaradásért, kisebb újságoknál még a villanyszámla rendezése is fejtörést okoz. És innen kéne a szerző honoráriumát kikalkulálni. Egyszerűen képtelenség. Ekkor következik az, hogy a főszerkesztő elmondja: a munkádat érdeklődéssel olvastam, lehozzuk, de díjazni nem áll módunkban. Ilyenkor az újságíró elgondolkodik. Hiszen dolgozott az anyaggal, időt és energiát fordított rá, tehát jól jönne érte pár forint. Aztán az eszébe villan, hogy megjelenésre alkalmas anyagot produkált, ne vesszen már kárba. Természetesen ilyesmi a mesterien felépített nemzeti médiabirodalomban nem fordulhat elő. Ott az „átképzett” publicisták sokasága serénykedik, eladva a lelkét jó pénzért. Idáig süllyedtünk az évek során: ennyire szétesett a szakma. Összekovácsolódott közösségek szűntek meg egy csapásra a gátlástalan és eszement politika miatt. A lelkiismeretet azonban szétzúzni nem lehet. Akik eddig is tisztességesen és hittel tették a dolgukat, ezután sem változtatnak rajta. Ez legyen az útravaló a felemelkedéshez.

A szerző további cikkei

LXVI. évfolyam, 27. szám, 2022. július 8.
LXVI. évfolyam, 19. szám, 2022. május 13.
LXIII. évfolyam, 21. szám, 2019. május 24.
Élet és Irodalom 2022