A MIENK

PÁRATLAN OLDAL - LXIII. évfolyam, 11. szám, 2019. március 14.

Régi kedves újságíróm, Nagy N. cikke a Népszavában arról elmélkedik, hogy az M4-es-en „a Dunaszerdahely–Slovan szlovák futballrangadón a kommentátor a Dunaszerdahelyt a mieinknek nevezte”, miközben az ellenfélben több magyar játékos volt.

Nos ez a kik a mieink dolog messzire vezet. Kezdve onnan, hogy a kormányfő migráncsoknak titulálta a francia válogatott Franciaországban született tagjait, miközben a kormányában többen is más országot tekintenek szülőhazájuknak!

Folytatva azzal, hogy a sportújságírók már akkor magyar csapatról zagyválnak, ha egy csapat gondolkozik azon, hogy esetleg egy magyar játékost szerződtetne.

S végül (de nem utolsósorban) a szó igazi értelme, mármint a mieink, igen a mieink, mert a mi pénzünkből élnek igencsak jól. S ez akkor is igaz, ha a mai hazai rögvalóságban ez a logika nem érvényesül. Gondoljunk csak az egyházak szociális, egészségügyi, oktatási és más hasonló intézményeire, az az övék, pedig nemcsak hogy az utolsó fillérig a mi adónkból finanszírozzák őket, még nyerészkednek is rajtuk!

A szerző további cikkei

LXIV. évfolyam, 45. szám, 2020. november 6.
LXIV. évfolyam, 34. szám, 2020. augusztus 19.
LXIV. évfolyam, 33. szám, 2020. augusztus 14.
Élet és Irodalom 2020