A gordiuszi csomó

VISSZHANG - LXIII. évfolyam, 6. szám, 2019. február 8.

Két kitűnő és vitathatatlanul jó szándékú közszereplő (Kozák Márton és Gegessy Ferenc) vitázott az ÉS 2019. január 25-i számában arról, hogy az idén tavasszal esedékes EP-választáson közös listával vagy pártonként indulva lehet sikeresebb Orbán ellenzéke. Tovább kuszálta a gordiuszi csomó fonalát a február 1-i számban a szintén kiváló Bauer Tamás Luciferként mondom című cikkével. Ő a külön pártlistát azért preferálja, hogy elkerülhető legyen a Jobbikkal való egyezkedés. Mindhármuknak igaza van számításaikat, illetve érveiket illetően, valószínűleg mégis mindhárman tévednek a várható eredmény tekintetében.  Szerintem akár közös, akár külön listával állnak ki az ellenzéki pártok, a súlyos vereség borítékolható. Innen, magyar földről csak akkor lehet padlóra küldeni az eszüket vesztett Európa-ellenes gazembereket, ha egy új, pártpolitikában nem amortizálódott („független”) jeles hölgyek és urak vezette listát állítunk szembe a hazudozókkal. E lista támogatóinak és a rá szavazóknak már nincsen szaguk, ha volt, ha nem volt. Csak egy ilyen mozgalom mondhatja ki hitelesen azt, hogy aki a Fideszre szavaz, az a hazája, vagyis Euró­pa elárulóit hozza döntéshozó helyzetbe. Aki azt keresi, hol ez a mozgalom, annak figyelmébe ajánlom Hadházy Ákost és az aláíróit, aki az érdemes magyarok listáját keresi, az hallgasson Róna Péterre. Abban is érdemes rá hallgatni, hogy majd ahhoz a pártcsaládhoz kell csatlakozniuk a Fidesszel szemben álló magyar újlistás EP-képviselőknek, amelyik erősebb ellensége az uniót belülről bomlasztóknak. Ha a Néppárt kizárná Orbánékat, akkor akár hozzájuk. Ha megtartják Orbánt, akkor ők a populista szélsőjobb, és akkor hamarosan vége lesz vagy az EU-nak, vagy a Néppártnak. Vagy mind a kettőnek. 

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 50. szám, 2018. december 14.
LXII. évfolyam, 48. szám, 2018. november 30.
LXII. évfolyam, 47. szám, 2018. november 23.
Élet és Irodalom 2019