SZÁJSZAG

Megszűnt a Magyar Idők. Illetve nem szűnt meg, csak ruhát váltott: lett belőle az álruhás Magyar Nemzet, állítólag a „keresztény-polgári” közönség lapja. De hogy mennyire civilizált ez az új kormánypárti lap, jól mutatja az első számban Szánthó Miklós cikke, amiben védi az új fideszes médiaalapítványt, amúgy elég szánalmas szöveggel. Meg kell védeni, állítja, az olvasó és tévénéző közönséget „a progresszív gyökerű hírhamisítás és dezinformálás”-tól. Mondja ezt egy olyan publicista, aki egészen biztosan szövetségesének tekinti a hírhamisító Papp Dániel MTVA-főigazgatót és a folyamatosan hazudozó Trumpot emeli példaképének a „hamis hírek” tekintetében.

De a Magyar Nemzet cikkírója még tovább megy ízléstelen retorikájában. Úgy gondolja, hogy „a balliberális oldal (...) csak a saját szájszagos leheletét szereti viszontérezni a nyilvánosságban”. Nem beszélve arról, milyen képzavar van e mögött a hasonlat mögött (én még eddig nem hallottam „szájszagú nyilvánosságról”), talán azért dobta be ezt a cikkíró, hogy elterelje a figyelmet a populista (kormánypárti) sajtó korábbi Bayer Zsolt-os ocsmányságairól, illetve átható (már a határokon túl is érezhető) lábszagáról? Ha a sokadszorra átalakított Magyar Nemzet ilyen hangon próbál szólni a polgári közönséghez, nem sok sikert jósolunk tevékenységéhez.