Nem vész el, csak átalakul

VISSZHANG - LXIII. évfolyam, 2. szám, 2019. január 11.

Azt mondja az univerzális szaktekintély, Mark Twain: „The report of my death is an exaggeration”, vagyis a halálhírem túlzás (New York Journal, 1897. június 2.). És azt mondja a magyar szólás – szintúgy szaktekintély –, hogy akinek a halálhírét keltik, sokáig él majd. Nem tudni, hogy ezek az állítások havilapokra is érvényesek-e, de a Muzsika szerkesztői őszintén remélik, hogy igen.

Az ÉS 2019. január 4-i száma gyengéden sírba fekteti kedves lapunkat, de örömmel jelentjük, hogy a temetés, egyelőre legalábbis, korai. Bár nem vertük informálisan nagydobra, hogy anyagi okokból az internetre kényszerülünk – más ez, mint amikor egy lap eleve az interneten képzeli el a megjelenést, vagy ha önszántából, és nem a pénzhiány miatt vonul át az új közegbe –, ugyanakkor nem is csináltunk titkot a változásból. A decemberi Muzsikában – melynek egyik interjújából a bennünket elsirató szerző is idéz – a nyitó cikkben (2. oldal), A játszma vége című írásban ott olvasható: „Januártól internetes szakfolyóiratként folytatja útját a Muzsika” – és az egész cikk ezt a változást járja körül.

Isten ments, hogy jóslásra vállalkozzunk – a jövőt illetően ez úgyis vakmerőség volna –, most még nem tudjuk, hogyan és mennyi időre sikerül megvetnünk (valóságos) lábunkat az új (virtuális) térben, de ez idő szerint még nem állt be a rigor mortis, bizakodunk, hogy van jövőnk.

Üdvözlettel

Élet és Irodalom 2024