A karizmatikus
PRÓZA - LXIII. évfolyam, 1. szám, 2019. január 4.Nem érkezik. Zuhan. Rá a háztetőre. Onnan az udvarra. Esőben. A szigeten az esős időket szeretem a legjobban. Van valami meghitt abban, ahogy fekszünk a félhomályban a családdal a hálószobában, csorog az ablakon és kint a fenyőkön a víz. Három hatalmas fenyőt örököltünk a régi tulajtól, az udvaron magasodnak, ezek mellé hoztam Erdélyből negyven csemetét, amelyekből egy esztendő alatt három maradt életben. Három-háromnál tartunk. Amikor a szomszéd meglátta, mit ültetek, megkérdezte: – Maga is művész? – Miért? – feleltem a kérdésre kérdéssel. Mert ötven évvel ezelőtt is ők voltak a bolondok, akik a Duna közepén, a Szentendrei-szigeten ültettek fenyőt, ahol nem őshonos. Igen, jól hallja, romantikus lelkű bolondok. A fák közül csak néhány nőtt meg, azok szemetelnek a legtöbbet. Mintha ezzel is tiltakoznának a homokos talaj ellen…
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
