Kiegészítés

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 50. szám, 2018. december 14.

Martin József a 175 éve létező The Economist hetilapot méltató cikkében (2018/48. szám, november 30.) megjegyzi: „szerkesztői tudják, hogy a jónál mindig van jobb, így például október 20-án kisebb tördelési újdonságokkal jelent meg a lap”. Magyarországról nézve a változás nem egyszerűen tipográfiai, mert e számtól kezdve nem közlik a Markets táblázatban a BUX (a budapesti tőzsdeindex) aktuális értékét és változását. (A pontos képhez hozzátartozik, hogy a dán és norvég index is kimaradt.)

Erről eszembe jutott, hogy a másik táblázatból, amely a lap olvasói számára fontos országok alapvető gazdasági és pénzügyi adatait foglalja össze, már néhány éve törölték Magyarországot. (A pontos dátumra nem emlékszem, 2015 tavaszán még szerepelt Magyarország, 2018 elején már nem.) Összesen 42 ország adatai vannak a táblázatban + az euró­övezet. Régebben is 43 sor volt, Magyarország és Venezuela helyett vették be a Fülöp-szigeteket és Perut.

Az adatok pontos képet adnak a felsorolt országok helyzetéről, akkor is, ha csak három mutatót emelünk ki közülük: a fizetési mérleg egyenlegét (a GDP százalékában) / a legutóbb eladott 10 éves államkötvények kamatát / a kamat változását egy év alatt.

Argentína: -4,3% / 11,3% / +5,63%; Csehország: +0,8% / 2,2% / +0,75%; Lengyelország: -0,6% / 3,2% / -0,10%; Oroszország: +5,1% / 8,7% / +1,07%; Svájc: +9,9% / 0,1% / +0,18%; Törökország: -5,7% / 18,1% / +6,71%; euróövezet: +3,4% / 0,5% / +0,09%

Már ennyiből is jól látható, melyik ország prosperál és melyik billeg a csőd szélén.

(A szerző matematikus)

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 32. szám, 2019. augusztus 9.
LXI. évfolyam, 32. szám, 2017. augusztus 11.
Élet és Irodalom 2020