Tízből az ötödik

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 43. szám, 2018. október 26.

Nálunk az egészségügynek nincs külön minisztériuma. Egy csúcsminisztérium alá tartozik mindaz, ami nem hozza, hanem csak viszi a pénzt, és esetleg nem is olyan nagyon fontos: oktatás, kultúra, egyházak, környezetvédelem, szociális ügyek, család- és ifjúságügy, egészségügy és sport. Ez utóbbinak a támogatása főként minisztériumon kívüli forrásokból történik.

Érdekes dolog az orvosi hivatás. Ha életről van szó, tilos hibázni. Ellentétben az ipari és mezőgazdasági termeléssel, még akkor sem szabad selejtet termelni, ha az orvos eszköztelen, ha három helyen kell helyt állnia, ha fáradt és túlhajszolt, mert a kollégák és a nővérek már külföldön vannak. Akkor is dolgozik, ha már fásult, és ha mások hibái is rajta csattannak. Furcsa paradoxon, hogy nem szabad hibázni, pedig az alapanyag, a beteg, előbb-utóbb úgyis mind meg fog halni.

Az egészségügy majd’ minden országban alulfinanszírozott, aminek egyik fő oka az új és költséges eljárások megjelenése és elterjedése. Épp ezért nagyon ötletesnek tartom azt a kezdeményezést, hogy a tízparancsolat betartásával előzzük meg a betegségeket. Például: Ne paráználkodj! (VI. parancsolat.) És eltűnnek a nemi betegségek!  Felmerül viszont a kérdés, hogy az összes betegségnek miért csak a 90 százaléka előzhető meg ezzel a módszerrel? Mi a helyzet a maradék 10 százalékkal, ami a tíz parancsolatból pontosan egynek felel meg. Az élet erre is rávilágított.

Folyik a műtét, egyelőre Isten áldásával (mit Gottsegen, mondja a német), de aztán váratlan komplikáció jelentkezik. De mivel a műtétet végző orvos egyelőre még nem mesterséges intelligencia (inkább csak robot), ezért azonnal reagál a fejleményre és megoldja a problémát. Nem gondol azonban arra, hogy a többórányi állás után a fáradt lábára tekeredett egy olyan rendelet vagy jogszabály, amelynek meghozatala biztosan indokolt volt, mégis túl merevre sikeredett. Szerencsére van egy igazgató, akinek nem a műtés a feladata, hanem többek között az, hogy betartassa a világi hatalmak összes parancsolatát. Azonnali hatállyal el is távolítja a robotot a műtőből és a kórházból. Ezután meghal egy beteg. Mindenki a másikra mutogat. Ebben az ügyben nem én fogok igazságot tenni, a sejtéseim pedig nem számítanak.

Felmerül a kérdés, hogy mi van akkor a tízparancsolattal. Melyik az az egyetlen parancsolat, amelyik itt nem működött? Hát az ötödik, a Ne ölj! – Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Azt, hogy ne csak Isten irgalmára és a sikerjelentésekre bízzuk a magyar egészségügyet.

De nem akarom csak a rosszat látni! Egy kirúgás vagy látványos lemondás esetén derül ki, hogy milyen kiváló orvosaink is vannak, észre se vettük őket.  Csak néha ki is nyírjuk őket. Hát még a politikusok közt milyen erős a kontraszelekció!

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 5. szám, 2019. február 1.
LXIII. évfolyam, 5. szám, 2019. február 1.
LXI. évfolyam, 9. szám, 2017. március 3.
Élet és Irodalom 2024