Tisztelt Vekerdy Tamás!

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 37. szám, 2018. szeptember 14.

Nem dolgom, hogy Orbán Viktort megvédjem bármiféle támadástól, nem is teszem, de az, amit a neki címzett nyílt levelében ír, az elmúlt kétezer év történelmének, és az elmúlt tíz év világpolitikai eseményei­nek teljes félreértéséből és elmaszatolásából fakad. (Nyílt levél Orbán Viktornak, 2018/36., szept. 7.)

A Bibliából idézni mindig hálás tevékenység, egy-egy tetszés szerint kiragadott rész ízlésünknek megfelelően illeszthető az adott szituációba, de ha az egészet vizsgáljuk, vagy az egész hatástörténetét, akkor már közel sem ennyire egyértelmű az adott, kiragadott szövegek hermeneu­tikai magyarázata. Az Ön által említett antiszemitizmus is a Bibliából eredezteti létjogosultságát, éppen úgy, ahogy a keresztes hadjáratok vagy az inkvizíció. A Bibliát sokan és sokféleképpen használták már fel vélt vagy valós igazságuk alátámasztására, nem számolva a következményekkel. Ön és a kormány ugyanazt teszik: saját szempontjaik szerint felhasználják a kereszténység terminus technicusait, a Bibliát és az egyház kétezer éves tradícióit.   

Hogy ki lúzer és ki nem, azt a történelem fogja eldönteni. Ferenc pápára hivatkozni emberi jogok ügyében egy liberális ember esetében legalábbis megkérdőjelezi annak objektív, elfogulatlan és logikus gondolkodását. Ferenc pápa egy kétezer éve fennálló, az emberi szabadságot minden formájában korlátozni akaró és képes szervezet feje, amely szervezet éppen most éli történetének egyik legnagyobb válságát, s amely egyház minden olyan aljasságot elkövetett már, amelyet ember ellen egyáltalán elkövetni lehetséges, mint például a náci Németországgal való kollaboráció, de legalábbis hatmillió zsidó lemészárlásának tétlen, hallgatólagos elfogadása. Nem vitás, hogy Ferenc pápa valódi reménysugara a megújulásra váró katolicizmusnak, de azt a történelmi felelősségvállalást és tényleges megtisztulást még nem hozta el, amely aspektusból példaértékű lehetne menekültügyi kérdésekben. Ha megenged egy javaslatot, keresztény bánásmód tekintetében én inkább Iványi Gábort hoztam volna fel példának – az ő tegeződő stílusban írt levele lehetne ráadásul több szempontból is autentikus.

Angela Merkelt egy napon említeni Ferenc pápával pedig egyszerűen szamárság. Angela Merkel a huszadik századi német politika kaméleonja, távolról sem tekinthető a politikai korrektség eszmei világítótornyának.

Három éve nyáron az NDR Aktuell adásában a Németországban élő palesztin Reem Sahwilt még kitoloncoltatta volna, de a síró kislány látványa, a német szavazók felháborodása és a népszerűségi index bezuhanása miatt visszakozni kényszerült.

Pár hónap múlva Németország már „minden szír menekültet” befogadott, függetlenül attól, hogy voltak-e okmányaik, hogy milyen nyelven beszéltek, hogy jártak-e életükben Szíriában; majd a már átválogatott menekülteket igyekeztek az országon kívül elhelyezni.

A további migrációs nyomás miatt ugyanekkor az Ön keresztény Angela Merkelje megállapodott a török elnökkel, hogy busás anyagi támogatás fejében „tartsa távol” Európától a menekülteket. 

Mégis mit gondol, ezt hogyan csinálja a török katonaság? Vagy akkor az, amit nem látunk, az nem is létezik? Ez volna a keresztényi bánásmód, gondolkodás, viselkedés? Ezt kéri számon?

Ha 2014-ben megfogadja Európa az akkori angol admiralitás javaslatát, hogy tudniillik minden, terhét kirakodott csempészhajót üresen, a hajó tulajdonosával és legénységével együtt lőjenek a Földközi-tengerbe, akkor megelőzhetők lettek volna a tömeges tengeri halálesetek, de nem ez történt, mert az európai liberális politikusok figyelembe vették a csempészek emberi jogait is, amiért most ezrével halnak meg ártatlan, reményekkel teli emberek a tengeren. A gyengeség, az ostoba erőtlenség, az önvédelemre való hajlam teljes hiánya azóta is ezrével szedi áldozatait.

Ön számon kéri Orbán Viktoron Matteo Salvinivel való kapcsolatát, de vajon tudja, hogy mit gondolnak a dél-olaszországi, szicíliai emberek a tömegesen érkező afrikai partraszállókról, akik elözönlötték az otthonukat, a környezetüket, a mindennapjaikat? Látta már az ott kialakult helyzetet, vagy csak kenetteljes szobatudósként Magyarország langymeleg nyugalmában tollat ragadva mond emelkedett szentenciát a keresztényi könyörületességről mások nevében? A fasizmus szó mindig hatásos kifejezés az olyan nézetekre, amelyekkel nem tudok azonosulni, de ha jól emlékszem, akkor három éve éppen Orbán Viktort fasisztázták le azok a politikusok, akik ma pontosan ugyanazt mondják és teszik, amit akkor ő tett. Ausztria önkéntesekkel szállította területére a Röszkénél tomboló tömeget, majd rövid időn belül maguk is kerítést építettek.

Magyarországon ma nincs fasizmus, a zsidóság biztonságban van, vallási hagyományait nyíltan felvállalhatja, szemben például a liberalizmus bástyájának számító Franciaországgal. A vészkorszakkal összemosni a mai Magyarország, illetve a magyarországi zsidók helyzetét ízléstelen hatáskeltés. Mondják: „ahol nőnek a keresztek, ott nő az antiszemitizmus is”, ez egy kétezer éves, valós tendencia, a „keresztény Magyarország” fogalma ennek ellenére számomra sokkal inkább a biztonság érzését jelenti, mint a pogromokét. Úgy emlékszem, a liberális kormányok alatt nagyobb volt a neonáci sürgés-forgás a Budai Várnegyedben, mint mostanság. Magyarországon az Árpád-házi királyok óta nagyobb biztonságban élnek a zsidók, mint bárhol Nyugat-Európában, még akkor is, ha a holokauszt ennek ténylegesen ellentmondott. Sajnos van antiszemitizmus Magyarországon (nem beszélve a mesterségesen erősített xenofóbiáról), ezt nem lehet és nem is szabad letagadni, de fasizmust kiáltani, illetve a holokausztot a migrációval összemosni aránytévesztés és kínos sületlenség. 

Ki kell ábrándítanom: a kereszténység nem a Szent Grál szolgálatában álló keresztes lovagok története, de nem is a könyörületesség allegóriája. A kereszténység mindenhol picit mást jelent, felhasználható jelző, amelyet tetszés szerint lehet variálni különböző főnevekkel kombinálva. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy ne lehetne találni példaértékű cselekedeteket vagy személyeket a kereszténység kétezer éves történetében, de menekültkérdésben a katolicizmusra hivatkoznia a huszadik században egy liberális gondolkodónak, enyhén szólva is meghökkentő. Orbán Viktor kormányának menekültpolitikája – az egyénekre lebontva – sokszor túlzóan kemény, a nemzetbiztonság oldaláról nézve viszont nehezen kritizálható, viszont válaszolva a kérdésére: a keresztény Magyarország szerintem egyet jelent a szabad és mindenki számára biztonságos vallásgyakorlással, kereszténynek, zsidónak, mohamedánnak, buddhistának egyaránt.

Ha tovább gondolja azt, amit írt, el fog jutni ahhoz a képtelen állításhoz, hogy Martell Károly nem a hagyományos európai kereszténység megmentője, hanem Orbán Viktor középkori alteregója. A migráció kérdése bonyolult és ebben a pillanatban is tisztázatlan dolog, az emberiesség megjelenése vagy annak fájó hiánya politikai kérdéssé vált, nem kezelhető pusztán vallási szempontok alapján. 

A fentieket figyelembe véve úgy vélem, hogy nyílt levele átgondolatlan, túlzó és demagóg volt. 

Üdvözlettel,

Élet és Irodalom 2018