A szőlőben

Ria kiszalad az apácákkal a vasútállomásra, hogy inni adjon a vagonokban szorongó deportáltaknak, de a szerelvényt kísérő katonák mellbe taszítják, több napig vért köp. Ábel kétségbeesésében a városparancsnokhoz fordul, de ahelyett, hogy felelősségre vonnának valakit a túlkapásért, Ria lesz a hibás. Zsidóbérencnek nevezik. Közben már annyi a sebesült, hogy a nővérek kitelepítik a leánylíceumot, ahová Róza iskolába jár. Ideiglenesen egy utcába kerülnek a fiúgimnázium tanulóival. A cselédlány azzal a hírrel tér vissza, hogy összefogdosták a cigányokat, őket is deportálták. Páran a régi szőlőhegyen, a pincelabirintusban húzták meg magukat, de ő nem mer odamenni egyedül. Ria kabátot vesz, elindul a reszkető cselédlánnyal az éjszakában, hogy megkeresse a javasasszonyt vagy valakit, aki segíteni tud, mert Annácska nagyon belázasodik. Ábel egyfolytában a kórházban műt, nem tudnak tanácsot kérni tőle. A két nő hiába fárad, csak egy nyolcéves forma gyereket találnak a szőlőhegyen. A fiút gyengeelméjűnek nézik, aztán kiderül, hogy csak siket. Nem hagyják magára. Egy tál leves neki is jut, majd elhajkurássza a tyúkokat. Bandikának nevezik el, Ábel később a nevére veszi.