Kahlo pedigréje

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 33. szám, 2018. augusztus 17.

A budapesti Frida Kahlo kiállítás figyelmet kapott itt Amerikában is, miután egy a Magyar Időkben megjelent cikk azzal vádolta meg a szervezőket, hogy a kommunizmust népszerűsitik „állami pénzből”.  A kommentelők sem fogták vissza magukat: „Lenin képe a falon, Trockij az ágyban”. (Előzmény az ÉS-ben Széplaky Gerda: Pink Frida, 2018/32.)

Kahlo népszerű az Egyesült Államokban is. San Franciscóban éppen most neveznek el utcát róla, és fotói, önarcképei gyakran jelennek meg pólókon, hűtőmágneseken vagy éppen söröspoharakon. És ma már az amerikai gyerekek Frida Kahlót ábrázoló Barbie babákkal is játszhatnak! Évtizedek óta tart a „Frida-mánia”. A feminista ikon életéről tucatnyi könyv jelent meg, dokumentumfilmek, sőt még egy nagysikerű játékfilm is a szexi mexikói színésznővel, Salma Hayekkel a főszerepben.

Sokak számára viszont rejtély, miért is állította Kahlo azt, hogy apai nagyszülei, Henriette Kaufmann és Jakob Kahlo magyarok, pontosabban magyar zsidók voltak.  Életrajzírója, Hayden Herrera is ír erről, és férjének, Diego Riverának az életrajzában is találunk utalást. Az utóbbi könyv szerzője Bertram Wolfe.

Frida, avagy Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderon 1907-ben Coyoacánban, Mexikóban született. Fotográfus édesapja német bevándorló volt, míg édesanyja spanyol és bennszülött ősökkel rendelkezett. 

Kahlo szerint apai nagyszülei eredetileg Aradról származtak, később Németországba költöztek, és édesapja, Guillermo (sz. Carl Wilhelm) Kahlo már ott született 1871-ben. Tizenkilenc éves korában került Mexikóba. Néhány éve két német kutató, Gaby Franger és Rainer Huhle ellenőrizte Kahlo pedigréjét, és mindketten arra a következtetésre jutottak, hogy apai felmenői több generáció óta Pforzheim városában éltek. Jámbor, vallásos luteránusok voltak, nem találták nyomát a magyar rokonságnak.

Frida egyik szeretője a tehetséges fotográfus és amerikai vívósztár, Nicko­las Muray volt, aki Szegeden született Mandl Miklós néven. Muray feleségül akarta venni Fridát, de Kahlo kitért az ajánlat elől. Meglehet, hogy ez a kapcsolat adta az ötletet ahhoz, hogy ő is egy kicsit „magyarrá” váljon. Ahogy egy másik neves foto­grá­fus, Robert Capa (sz. Friedmann Endre) mondta: „Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni.”

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 42. szám, 2019. október 18.
LXIII. évfolyam, 40. szám, 2019. október 4.
LXIII. évfolyam, 36. szám, 2019. szeptember 6.
Élet és Irodalom 2019