Létezik közösségszervezés!

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 29. szám, 2018. július 20.

De nem úgy, ahogy a tavaly elindított felsőoktatási alapszak sugallja. Török József a június 29-i számban írja: „A szorgos munka eredménye az lett, hogy 2017 őszétől már nincs művelődésszervező alapszak, helyette közösségszervező néven indítottak új alapszakot. (Abba a teoretizálásba most ne menjünk bele, hogy ab ovo közösségszervezés nem létezik, s ezért mint ilyen, meglehetősen öncélú voluntarizmus – szinkronban létrehozóival...) Látszólag csak névváltozásról van szó, ám paradigmatikusan más irányú a képzés. Amíg korábban a népművelés, majd a művelődésszervezés tananyaga a kulturális szféra autentikus emberi cselekvésére: a művelődésre, annak fejlesztésére irányult, addig az új szak a társadalmi-politikai szféra autentikus emberi cselekvésére: az állampolgári-közéleti cselekvésekre, azok szervezésére irányul.” (A „kereszténydemokrácia” közművelődése, ÉS, 2018/26., június 29.)

Az idézettel kapcsolatban két dologra hívom fel a figyelmet. Először is, létezik közösségszervezés! A közösségszervezés (community organizing) az USA-ban alakult ki a múlt század ’30-as-’40-es éveitől, csúcspontjára az ’50-es, ’60-as évekre érve, majd olyan szaktevékenyéggé alakulva, melynek több tízezres, -ezres szakemberi és szervezeti tábora van világszerte, könyvtárnyi szakirodalommal és egyetemeken oktatott diszciplínával.

A közösségszervezés abból indul ki, hogy a változások megvalósításához az embereknek kezükbe kell venniük a hatalmat (a hatalom a közösségszervezés értelmezésében a cselekvőképességet jelenti az egyén életkörülményeinek aktív befolyásolására és társadalmi változás elérésére) és maguk között megszervezni. Ezért a közösségszervezés a helyi szintű állampolgári részvétel egyik kulcsfontosságú módszere. A közösségszervező folyamat lényege: kapcsolatok szervezése egy helyi közösségben, melyben ügyek azonosítása, a meghatározott ügyek körüli mozgósítás, demokratikus szervezet felépítése történik, ahol az eredmény legalább olyan fontos, mint a szervezetépítés. A közösség olyan emberek érdekközösségét jelenti, akik képesek érdekeiket a döntéshozók révén érvényesíteni, és eközben a (helyi) közélet szereplői­vé válnak. A közösségszervezés elsősorban a társadalmilag kiszolgáltatott, elnyomott helyzetben lévő embereket vonja be, akik át akarják rendezni az igazságtalan hatalmi viszonyokat, újra akarják osztani az erőforrásokat, bele akarnak szólni a döntéshozatalba, érdekeik érvényesítéséért demokratikus taktikákat alkalmaznak, használják a nyomásgyakorlás és a nyilvánosság erejét. A közösségszervező pedig az a szakember, aki ilyen folyamatokat generál és segít.

Magyarországon, a meglévő közösségszervezési irányba mutató múlt századi hagyományokon túl, a 2008–2010-es évektől indult egy tudatos építkező munka, mely a hazai közösségszervező szakma megteremtését és fejlesztését célozza. A Civil Kollégium Alapítvány berkei­ben aktivista és közösségfejlesztő hátterű szakemberek az állampolgári részvétel növelése érdekében kezdtek behatóbban foglalkozni a közösségszervezéssel. Először tanulókör formájában, szakirodalmak tanulmányozása, feldolgozása, külföldi szakemberek képzései, külföldi – elsősorban amerikai – gyakorlatok megismerése és tanulmányutak révén, majd műhellyé válva fejlesztettük ismereteinket. Majd néhány modellkísérleti terepmunkát indítottunk, 2015-től pedig 20–24 közösségszervező dolgozik kistelepülésektől nagyvárosokig e módszerrel, a munka eredményeiről rendszeresen beszámolunk online felületeinken és kiadványainkban.

Ha valaki a nemzetközileg kialakult és itthon is terjedő közösségszervező szaktevékenységbe szeretne belevágni, akkor az alapítványunk által kidolgozott és akkreditált két felnőttképzésben, a 40 órás közösségszervező alapképzésben és a 24 órás közösségivezető-képzésben vehet részt. Valamint amerikai partnerünkkel, a Great Lakes Consortiummal közös Professional Fellowship programunkban hathetes USA-beli képzési és tanulmányút során a legjobb szakemberektől és szervezeteknél sajátíthatja el a közösségszervezést. Továbbá egyetemi szinten az ELTE TáTK és a SZIE AK közösségi civil tanulmányok mesterszakon és a szociális munkás alapképzés szociális munka közösségekkel kurzusokon lehet hallani közösségszervezésről.

Másodszer, való igaz, a közösségszervezők munkája az állampolgári-közéleti cselekvések szervezésére irányul, ahogy Török József írja. De a zavart az okozza, hogy a létrehozott közösségszervező alapszak nem a fentebb leírt közösségszervező szakmai tartalmat takarja. Ugyanis az történt, hogy az egykori Nemzeti Művelődési Intézet égisze alatt működött egy munkabizottság, mely a 2010-es évek közepe felé ugyan kidolgozott egy kulturális tanulmányok (cultural studies) alapszakot, de az nem ment át a minisztériumok tárcaközi egyeztetésein. Hanem, legnagyobb meglepetésünkre, tartalmát teljesen megváltoztatva, a felsőoktatási szakok új jegyzékébe közösségszervező (community coordination) alapszak néven került be 2015 nyarán. Három szakképzettségi iránya lett:

– kulturális közösségszervező, ami a közművelődési szakterület szakjaként fogható fel,

– ifjúsági közösségszervező – a korábbi ifjúságsegítő szak helyett,

– humánfejlesztő – az andragógia alapszak helyett.

Az alapképzés tudás- és kompetenciatartalma az általános bölcsészettudományi és társadalomtudományi ismeretek, valamint a felsorolt három szakterület ismereteit foglalja magában, láthatóan nincs köze a fentebb vázolt közösségszervező szaktevékenységhez. Hiá­ba szólaltunk fel rögvest többen, több helyütt a névváltoztatásért, a rendeletet már nem módosították. Az új szak 2017 szeptemberétől el is indult több magyarországi egyetemen.

A zavart fokozza, hogy korábbról már léteznek felekezeti közösségszervező alapszakok is, mint katolikus, református vagy zsidó közösségszervező, melyek tudás- és kompetenciatartalma az előző kettőhöz képest is más.

A zavart egy egyszerű név- és rendeletmódosítással meg lehetne szüntetni, nevén nevezve a gyermeket.

(A szerző a Civil Kollégium Alapítvány közösségszervező mentora, trénere)

Élet és Irodalom 2024