Kell egy nagybank

VISSZHANG - LXII. évfolyam, 27. szám, 2018. július 6.

Várhegyi Éva összeszedi azokat a tényeket, amelyek arra mutatnak, hogy a Fidesz elitje egy óriásbankot kíván magának kialakítani (Új nemzeti bajnok a bankpiacon?, ÉS, 2018/26., jún. 29.). Aztán cikkének utolsó mondatában megkérdezi, mi szükségük lenne erre. Gyanítom, hogy ez költői kérdés, hiszen az adekvát válasz ismert: a profitért. Merthogy a bankolásban óriási pénzek vannak, s Orbán Viktor nem szívesen látja, hogy ezek idegen zsebekbe vándorolnak. Neki van egy képessége, hogy abszolút ráhatással bír az állami döntésekre – már miért ne kamatoztassa ezt a tudását a bankszektorban is? Az államot – minthogy ugyancsak lenyúlásáról van szó – a bankszektorban kétféleképpen lehet megvágni: az egyik az, hogy az állam valamilyen módon (persze minél olcsóbban) hozzájárul a tőkéjükhöz, amivel majd a pénzt keresik. Ilyet Várhegyi Éva is említ, amikor a nem éppen erre létrehozott állami bankok adtak óriáshitelt Garancsi Istvánnak vagy Andy Vajnának. Komoly tőkeforrást jelentenek az állami alapok (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási) bevonása a tulajdonosi körbe, amelyek vezetői a Postabank esetében már bebizonyították, nem zavarja őket, ha az átadott pénzt elherdálják, és várhatóan Orbán Viktor is rá tudja „beszélni” őket erre. Ide tartozik még, ha (a cikkben is említett) államosított bankot értéken alul adnak el a Fidesz köréhez számító tulajdonosoknak, de tőketámogatás nyújtható a nagy értékű ingatlanok csereberéjével is. A lenyúlás másik módja ebben a szektorban, amikor a magánbank nem kap, hanem ad kölcsönt az államnak (persze jó nagy és biztos kamatra). Példáért nem kell a francia és a bécsi udvart finanszírozó Rothschildokig visszamenni. Ez volt a helyzet húsz évvel ezelőtt is, amikor a bankoknak eszükbe se jutott a magyar vállalkozóknak nyújtott hitelpiacon konkurálni, és inkább az államot finanszírozták, s magas hozamú, biztos állampapírokat vásároltak. Kicsiben erről van (és még jobban lesz) szó az állami vállalatok, az önkormányzatok, iskolák, kórházak, minisztériumok hitelfelvételénél is, ezek összességében a nemzetgazdaság nagyobb felét adják. Persze megkérdezhető, hogy miért kérjen egy milliárdos költségvetésű állami szerv néhány százmilliós kölcsönt egy magánbanktól, ráadásul ha az a rusnya még a piaci kamatoknál drágábban adja. Hát éppen ezért! Hogy az a rusnya jól járjon. Vigyázó szemünket Paksra vessük! Mert igaz, Putyin 10 milliárd eurót ad kölcsön az új atomerőmű építésére, de a napi finanszírozási gondokat magyar banknak kell megoldania. És ez csak egy igazi nagybank lehet.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 3. szám, 2024. január 19.
LXVII. évfolyam, 44. szám, 2023. november 3.
LXVII. évfolyam, 36. szám, 2023. szeptember 8.
Élet és Irodalom 2024