MLK DEBRECENBEN

PÁRATLAN OLDAL - LXII. évfolyam, 26. szám, 2018. június 29.

Furcsa sors jutott MLK, vagyis ifj. Martin Luther King szobrának Debrecenben. A legendás afroamerikai polgárjogi harcos 1968-ban vált merénylet áldozatává, és emlékét ma nemzeti ünnep őrzi az USA-ban. Én még emlékszem King debreceni szobrára, amely a Nagyerdei Református Gyülekezet vadonatúj temploma előtt állt. A templom a Kádár-rezsim alatt épült, és miután elkészült, 1978-ban meghívták King édesapját, az ugyancsak lelkész idősebb Martin Luther Kinget. Ő avatta fel a szobrot, és a templomot is Kingről nevezték el. A rendszerváltás után az afroamerikai polgárjogi mártír már nem volt népszerű Debrecenben. Szobrát fehér festékkel öntötték le, horogkeresztet mázoltak rá, sőt, megrongálták. Kényelmetlenné vált a meggyalázott szobor, így azt a következő évtizedekben a Református Kollégium múzeumának raktárában tárolták.

Más szelek fújtak a cívis városban; az új protestáns hősök már nem a polgárjogi harcosok közül kerültek ki. Bölcskei püspök úr széles mosollyal avatta fel a református és Amerikában háborús bűnösként számon tartott Wass Albert szobrát a Nagyerdőn. Horthy Miklós emléktábláját is ő avatta a kollégium belső udvarán. Azt olvastam valahol, hogy Horthy még a kiugrási tárgyalások egyik előfeltételeként is azt akarta megszabni, hogy amerikai „néger katona” ne léphessen Magyarország földjére.

A King-szobrot később a helyi baptisták kapták meg „örök letétbe”, elvégre King baptista volt. A helyreállított alkotás 2012 óta a gyülekezet tanácstermében áll.  

Június 8-án Debrecenben jártam, és találkoztam Pető Albert baptista lelkész úrral is, aki kedvesen meghívott; kinyitja a termet, meg lehet nézni a szobrot.  Én azért remélem, hogy a jövőben újra közterületen állhat King szobra, ugyanúgy, mint egykoron, amikor még nem kellett aggódni amiatt, hogy azt meggyalázzák. Valami azt súgja nekem, hogy erre még nem jött el az idő szeretett szülővárosomban.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 14. szám, 2024. április 5.
LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 7. szám, 2024. február 16.
Élet és Irodalom 2024