Megőrzés, továbbadás

(Szegedy-Maszák Mihályról, születésének 75. évfordulójára)

FEUILLETON - LXII. évfolyam, 25. szám, 2018. június 22.

Egyfajta irodalomtörténeti ívet rajzolt meg Kosztolányitól Ottlikig. „Ottlik fejlődéstörténeti szerepe elválaszthatatlan attól, ahogyan Kosztolányi és Márai nyomán elődeinél tovább haladt múlt és jelen, önéletrajz s regény viszonyának újraértelmezésében.” (56.), írja Ottlik-monográfiájában. Ugyanebben a könyvében határozott kijelentést tesz az egyes életművek értékéről (és, talán egyesek számára meglepő módon, épp azt a szerzőt helyezi a legalulra, akivel éppen foglalkozik): „Kosztolányihoz s Máraihoz hasonlóan Ottlik is újságoknál alakította ki írásmódját. Azért említem együtt hármukat, mert nyilvánvaló a történeti összefüggés munkásságuk között. Kosztolányi tárcái döntő hatást tettek Márai hasonló műfajú szövegeire, az Iskola a határon megírását viszont minden bizonnyal könnyítette a Zendülők ismerete. Az értékbeli különbség számottevő. A Pacsirta, az Aranysárkány vagy a legjobb Esti Kornél-történetek művésziségét még az Egy polgár vallomásai első fele sem éri el, Márai életműve viszont minden egyenetlensége ellenére is jelentékenyebb, mint Ottliké, tehát a három író tevékenysége között döntő a különbség.” (21.) A „beárazáson” messze túlmutató, finom elemzési megállapításokban is megláthatjuk, mekkora haszna lehet, ha három szerzőt úgy kezelünk egységben, ahogy azt Szegedy-Maszák Mihály tette. Patikárius Jancsi amúgy talán a regény egészében hangsúlytalannak tűnő katonaiskolai neveltetése így kerül összefüggésbe Ottlik és Márai műveivel a Kosztolányi-monográfiában. „Ezt a személyiséget a Törleßben vagy az Iskola a határonban megjelenítetthez hasonló nevelés, majd pedig az első világháborúnak A zendülőkben körvonalazottal rokon hátországi tapasztalata alakíthatta” (292-293.), állapítja meg, megmutatva azokat a műveket, amelyek az Édes Annánál későbbiek ugyan, mégis sokkal hamarabb eszünkbe jutnak, mint Kosztolányi regénye, ha katonaiskolai tapasztalatokról vagy kamaszfejjel átélt háborúról gondolkodunk.

Tisztelt Olvasó!

Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.

Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (SMS-sel, bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra.

Ha legfrissebb számunk összes cikkére kíváncsi, vagy az online archívumhoz kíván hozzáférni, mindezt a megszokott módon elérheti.

Regisztrációt követően SMS-sel, bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.

vagy
A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 20. szám, 2018. május 18.
LXII. évfolyam, 16. szám, 2018. április 20.
LXI. évfolyam, 51-52. szám, 2017. december 20.
Élet és Irodalom 2018