ELSŐ SZÁMÚ KÖZELLENSÉG

PÁRATLAN OLDAL - LXII. évfolyam, 22. szám, 2018. június 1.

Mióta tudjuk, főleg tőlük, hogy az Orbán-hatalomnak a média (mi más?!) az igazi ellenzéke, jókat szórakozhatunk ennek buzgó bizonygatásán, s nyilván számíthatunk is az ebből a tételből következő odacsapásokra. Az ekként megbélyegzett sajtó kitiltása az Európa jövőjét kutatók (és természetesen az orbánizmus diadalra jutásában felfedezők) magasröptű konferenciájáról gyaníthatóan csak az első volt. Nehogy már az ellenség keze betegye a lábát a dolgok kebelébe! Ahol is olyan lényeglátó elmélkedések hangzottak el, mint a Gulyás kancelláriaminiszteré, aki szerint Trumpnak sem a demokratákkal, hanem a médiával kellett megküzdenie. Mivel a fő- avagy díszvendég, a manapság szélsőjobboldali internacionálé összetákolásán ügyködő Bannon is ezt pedzegette, alighanem fel kell adnunk tévképzetünket, hogy Trump éppenséggel a médiának köszönheti bejutását a Fehér Házba.

Például azoknak a kábeltévés menedzsereknek, akik több milliárd dollárt érő ingyenreklámot biztosítottak a mások becsmérlésében verhetetlen tévécelebnek, amikor élőben közvetítették odamondogató gyűléseit, állítólag nem akarván lemaradni a nyilvánosan elkövetett verbális harakiriről, amire csak nem került sor. Hiszen maga Trump közölte, hogy ő nemcsak szavakkal ölhetne, hanem tényleg le is lőhetne valakit a Fifth Avenue-n, hívei akkor is rajonganának érte. Vagy annak a mérvadó sajtónak, amely kínosan igyekezett kiegyensúlyozott lenni, s evégett Hillary bolhájából is elefántot csinált, míg Donaldot, a demokrácia porcelánboltjában törő-zúzó elefántot nem vette igazán komolyan, hiszen úgysem nyerhet... Szóval legyünk mi is megértők a jövő újsütetű mérnökeivel, mert amint Esterházy írta, nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.

A szerző további cikkei

LXV. évfolyam, 44. szám, 2021. november 5.
LXV. évfolyam, 43. szám, 2021. október 29.
LXV. évfolyam, 39. szám, 2021. október 1.
Élet és Irodalom 2024