SZÉGYEN

„Szégyen, hogy ma vannak olyan európai vezetők, akik Marx emléke előtt hódolnak”, szólt a frissen felkent magyar miniszterelnök kinyilatkoztatása Szlovéniában. A feddés Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szólt, aki nem átallott beszédet mondani Trier­ben, a filozófus születésének 200. évfordulójára szervezett rendezvénysorozat megnyitóján.

Orbán sajnos nem fejtette ki, hogy Európának kiknek az emléke előtt kellene inkább hódolnia. Az orbáni emlékezetpolitika ismeretében azért erről lehetnek elképzeléseink: Hóman Bálint, a nyilas kultuszminiszter, Prohászka Ottokár, a zsidófaló püspök, Nyírő József, Wass Albert, az ugyancsak virtigli nyilas tollforgatók és még sok hasonszőrű alak. Az Orbán-kánon jellegadó figurái. Szobrokkal, emlékművekkel, díszkiadásokkal. A magyar történelemben kevésbé járatos európai közvélemény tájékoztatására azt is elmondhatta volna, hogy említettek a francia Pétain marsall vagy az író Cé­line, a norvég Quisling vagy Knut Hamsun, a horvát Ante Pavelić, a szlovák Jozef Tiso vagy éppen a román Antonescu magyar megfelelői. Hódolat nekik. 

Üzenjük Európának.