Nagy kár

Államfővé választásának első évfordulója alkalmából Macron tévéinterjút adott a BFM hírtelevízió és a Médiapart oknyomozó portál közös műsorának, amelyben ezt mondta: „Egyetlen, Orbán által vallott értéket sem tartok a magaménak.”

Az semmi, de én például ezeket értékeknek sem tartom, mivelhogy nem is azok.

Például a „család” nem értékkategória, hanem együttélési forma, amely lehet értékes, kevésbé értékes, sőt, teljesen értéktelen is. Ugyanúgy önmagában nem érték a „hazafiság” sem, mert az egy érzelem, viszonyulás, a cselekvéseink kísérője (vagy nem kísérője). A „magyarnak születni” sem érték, hanem adottság – bárki bárhová születhetett volna, minden további csupán az azonosulási készségeiből következik. „A magyarságnak meg kell tartania a homogenitását!” kijelentés pedig aztán végképp nem értéktartalmú gondolat, hanem kifejezetten rasszista és fasiszta.

Sajnos azonban Macronnak, úgy látszik, nem volt kedve pontosan fogalmazni, pedig azzal sokat használhatott volna Magyarországnak. Ráadásul könnyű a dolga ez ügyben, hiszen nála mindig kéznél lehet a francia filozófia. Amelynek képviselőit ugyancsak kiemelten érdekelte az érték fogalma, és akik közt erős konszenzus volt abban, hogy az értékek soha nem azonosak közvetlenül a dolgok, vagyis a tárgyak, személyek, cselekvések vagy emberi-társadalmi viszonyok belső, immanens tulajdonságaival vagy adottságaival. Hanem azok idő felett álló, eszmei objektivációk. Olyan parancsok és mozgatóerők, amelyek tökéletességet írnak elő a valóság számára. És amelyek fogalmába éppen ezért az orbáni rendszerben eszményekként említett tételek semmilyen módon nem illeszthetőek bele.

De miért is akarna egy francia államfő egy egész országnak is használni, amelyhez ráadásul nincs túl sok köze? Megelégedett azzal, hogy jól megkritizálta a politikustársát. Persze még az is lehet, hogy őt magát csupán egyetlen francia filozófus, az egzisztencialista Gabriel Marcel gondolatai fogták meg, aki szerint „ostobaság lenne azt gondolni, hogy lehetséges tömegnevelés. Csak az egyén, pontosabban csak a személyiség nevelhető. Ezenkívül csupán idomításról lehet szó.” És egyszerűen azt gondolta, hogy nem akar minket megnevelni. Kár, mert különben, ha csupán egy hangyabajusznyival is, mégiscsak éppen annak tehetett volna keresztbe, ami Marcelnél az elvetendő alternatíva: a nagyüzemi idomításnak.