EXTRÉM

PÁRATLAN OLDAL - LXII. évfolyam, 15. szám, 2018. április 13.

Amióta egy augusztus huszadikai vihar a szerencsétlen áldozatok miatt politikai hangsúlyt kapott, évekkel később egy márciusi országos hóakadály ugyancsak, a napi meteo­rológiai jelentés főszereplővé vált. Túlzó óvatosság, színes vésztérképek, sárga, narancs és piros figyelmeztetés.  A média beáll a sorba, rio­gatnak rendesen, idén vadonatúj szóhasználattal: a nagy hideg extrém. És csakis extrém. Mindenütt; újságban, neten, az összes tévé- és rádiócsatornán, minden kilométerkőnél. Más jelző nincsen. Nem létezik. Extrém. Mintha lenne hozzáadott értelme, de csak annyit jelent: rendkívüli. És még valamit: nyelvi lustaságot. Ami biztos: innen fogva, ha hideg, mindig extrém. Semmi más. Tudjuk, a nyelvnek megtiltani nem lehet... De felettébb mulatságos, miként tarol hirtelen mindent ez a viharsebesen terjedő, ugyan magyar, de nagyot mondó, latinos műveltségre kacsintó szó. Nyelvi sznobizmus ez a javából. Még hogy extrém.  

Ami viszont igaz, néhány napig tényleg nagyon hideg volt. Cudar, rekordot döntő, alig elviselhető, borzongató, szokatlan, komisz, elképesztő, hihetetlen, elképzelhetetlen, szóval szélsőségesen nagy hideg.  

A szerző további cikkei

LXII. évfolyam, 10. szám, 2018. március 9.
LXI. évfolyam, 49. szám, 2017. december 8.
LX. évfolyam, 45. szám, 2016. november 11.
Élet és Irodalom 2018